Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)
A Háztörténet szövege
1792 Augusztus 9. Miután II. Ferencet Frankfurtban ünnepélyesen római uralkodóvá koronázták, augusztus 9-én a csehek Csehország koronás királyaként üdvözölhették.740 Szeptember 1. A franciaországi Verdun városa az erőddel együtt megadta magát, s az egyesült osztrák-porosz hadsereg elfoglalta. De Baurepaire úr, a vár parancsnoka sokáig nem akarta azt átadni, azonban a vezetőség tagjai és a nép kényszerítették, hogy átadja a kulcsokat hadseregünknek és a porosz katonaságnak; ő ekkor szemét az égre emelve felkiáltott: Óh Szabadság! Önmagát öli meg.741 Október 4. E nap kora reggelén bőséges havazás volt a bajai határban. Ugyancsak ebben a hónapban Franciaországban a jakobinusok 120 világi és szerzetes papot, akik nem akarták letenni az esküt az új alkotmányra, különböző halálnemekkel megöltek, elsőként az érseket, utolsónak pedig a püspököt.742 Ennek a hónapnak a végén az osztrák-porosz hadsereg kivonult Franciaország határvidékéről, hogy elfoglalja téli szállását részben Belgiumban, részben pedig a Birodalomban.743 November 1. Attól az időtől kezdve, hogy a jakobinusok és a többi szabadelvűek fölszították a tüzet Franciaországban, és a királyt megfosztották tekintélyétől, s őt családjával együtt a Tempionak mondott palotába zárták,744 az alkotmányosok mostanig több mint hetvenhétezer előkelő embert öltek meg különféle módon, akik nem fogadták el az alkotmányt. 740 Napóleon 1806. augusztus 6-án arra kényszeríti II. Ferencet, hogy lemondjon német-római császári címéről, és ezzel 1006 évi fennállás után megszűnik a Német-római Császárság. Lásd az 555. jegyzetet. 741 II. Lipót és II. Frigyes Vilmos porosz király védelmi szövetséget kötött, melynek értelmében francia támadás esetén 20 000 főnyi hadsereggel támogatják egymást. Március 1-jén meghalt II. Lipót, utódját, II. Ferencet (magyar királyként I. Ferenc) március 27-én felszólítják, hogy bontsa fel a szövetséget, és hagyja abba a háborús készülődést. Mivel erre nem volt hajlandó, április 20-án Franciaország hadat üzent Ausztriának. Az események ettől kezdve bonyolulttá és bizonyos mértékig áttekinthetetlenné válnak. A HT nem is mindig a legfontosabb mozzanatokat jegyzi fel. A felesleges jegyzetelés elkerülése végett itt a legfontosabb hazai és külföldi bibliográfiákat és irodalmat adjuk meg, és később nem térünk vissza rá. Krones, Franz, 1882.; Davois, Gustave, 1908-1911.; Davois, Gustave, 1909.; Kircheisen, Friedrich, 1908-1912.; Uhlirz, Kari - Uhlirz, Mathilde, 1927.; Kertész János, 1934.; Villát, Louis, 1936-1942.; Dalhmann, Friedrich - Waitz, Georg, 1939. - Az eseménytörténetre Soréi, Albert, 1885-1904.; Driault, Édouard, 1910.; Driault, Édouard, 1910-1927.; Wahl, Adalbert, 1912. - A francia forradalom magyarországi kapcsolatáról Eckhart Ferenc, 1924. 742 A francia alkotmányozó gyűlés már 1791 őszén törvényt hozott a polgári esküt le nem tevő papok ellen. 1792 tavaszán pedig deportáltatta őket. Verdun eleste után (1792. szeptember 1.) pedig elrendelték (szeptember 24.) a börtönökbe összezsúfolt nemesek és papok tömeges lemészárlását. Csató Tamás - Gunst Péter - Jemnitz János - Márkus László, 1984. 365. 743 A porosz király (II. Frigyes) július 14-én hadat üzent Franciaországnak. Augusztus 19-én a szövetséges osztrák-porosz hadsereg átlépi a francia határt, de szeptember 20-án a franciák Valmynál megállítják az osztrák-porosz hadak előrenyomulását, sőt október végén ellentámadásba mennek át, és beveszik Mainzot és átkelnek a Rajnán. Ezért állomásoztatják a sereget a határok közelében. Mindezek ellenére november 6-án, éppen az osztrákok felett aratott győzelem következtében, a franciák megszerzik Belgiumot. 744 A párizsi nép már augusztus 10-én megostromolta a Tuillerie palotát és XIV. Lajost családjával együtt fogságba vetette és a Temple börtönébe zárta. 177
