Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)

A Háztörténet szövege

1782 lakhelyük volt, valamint idegen országok és tartományok szerzetes házaival, közössé­geivel vagy elöljáróival kapcsolatot tartottak, ezt a jövőben egyszerűen szüntessék meg, azzal a további megszorítással, hogy ez a kapcsolat kétféle: passzív és aktív lehet, s ami­képpen mindenkor bűnös, úgy néha ártatlan, anélkül, hogy hasznos lenne. Ezért Ő Szent Felsége Nagyméltóságodnak vezérfonalul és a fölmerülő esetekben szükséges eligazításul e dologhoz kegyesen a következő rendelkezéseket fűzi, tekintettel a német, az olasz és belga örökös tartományokban megerősített elvekre, melyeket Ma­gyarországra, és a hozzá csatolt részekre is - ahol hasonló eset fölmerül - ki akarja ter­jeszteni: éspedig, ami a kolduló szerzetesrendeket illeti: ez az aktív kapcsolat csak abban az esetben jön számításba, mint tudatlan, ha megállapítást nyer, hogy idegen fennhatóság alatt lévő konventek és zárdák alapítványi tőkéi az örökös tartományok állami vagyoná­ban vannak elhelyezve; a többi szerzetesrendhez való viszonyában csak akkor lehet helyt adni, ha ezek főnökei valamelyik örökös tartományban tartózkodnak, vagy ahol megállapítást nyert, hogy ebben az értelemben különálló szerzetesházaik vannak, azok­ban a hely állandóságát megőrizzék, vagy az elöljárónak ezen örökös tartományokba bekebelezett zárdában van kijelölt tartózkodási helye, és kifogásolhatja, hogy azt az ide­gen kolostorok kielégítően ellátják, és abban, ami a belföldiekben szokás, megtartják a szerzetesi fegyelmet; ebből következik 2.-szór. Ő Szent Felsége engedélyez minden kapcsolatot a rend főnökével, és ezentúl a prelaturákban588 és szabályozott kanonokok zárdáiban az apát vagy prelátus, a többi szerzetesrendnél pedig bármely tartományban a szabályosan megválasztott tartományfő­nök minden olyan hatalommal rendelkezik, amilyennel alapításától maga a rendfőnök volt felruházva. Így 3.-szór. Ő Szent Felsége kegyesen engedélyezi, hogy azoknak a szerzetesrendek­nek, amelyeknek az örökös tartományokban több szerzetesházuk vagy tartományuk van, melyek a rend szabályai szerint egymással kölcsönös kapcsolatban vannak, ha akarják, rendkívüli elöljárót választhatnak és állíthatnak, aki az állandó vizsgáló, vagy annak he­lyettese, vagy a kongregáció elnöki tisztét viselő személy, azzal a kikötéssel azonban, hogy ez a hivatal ne legyen örökös, hanem időleges, általában három, de legtovább hat év múlva új választást tartsanak. Továbbá 4.-szer. O Szent Felsége kegyesen azt akarja, hogy valamennyi főpásztor a saját egy­házmegyéjében az Istentől és az ország törvényeinek közrendeleteiből neki adott hatal­mánál és joghatóságánál fogva azokban a dolgokban, melyek a lelkipásztori gondjaira bízott egyházmegyékben lévő kolostorokat illetik, akár egyedenként valamely konvent tevékenységét érinti, akár a rend valamely egész tartományát illető dolog történik, köz­vetlenül járjon el.589 Ha pedig valamelyik tartomány kolostorai különböző egyházme­gyékben fekszenek, s valamilyen vita, vagy bármilyen közös panasz támad, amelyet ma­guk között elrendezni nem tudnak, akkor az egyházmegyések feladata mindazokat, akiket az ügy érinteni látszik, ama tartomány ügyében közös tanácskozásra összehívni, 588 A prelaturáról lásd a kötet végén a Fogalmak magyarázatát. 589 II. József azt akarta elérni, hogy az ország papjai ne Rómától függjenek, hanem a helyi püspököknek (közvetve magának a királynak) legyenek alárendelve. VI. Pius bécsi látogatása során arra igyekszik rábírni II. Józsefet (1782. március 22.), hogy az egyházat sújtó rendeletéit visszavonja. Útja nem járt sikerrel. H. Ba­lázs Éva, 1989. 1049. 135

Next

/
Thumbnails
Contents