Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)
A Háztörténet szövege
1781 szejövetelre szerzetest ne küldjenek, fegyelmi vizsgálói és más hasonló megbízást külső elöljáróságtól ne fogadjanak el. Ezért 5- ször. Az egyébként már meglévő kegyes rendelkezésből folyóan kerülni kell, hogy a konvent vagy szerzetes közösség elöljárókká mást, mint a császári-királyi örökös tartományok alattvalóját, vagy más értelemben állampolgárát válasszák, és Ő Szent Felsége kegyesen azt akarja, hogy a tartományi káptalanokat a jövőben csak a császári-királyi fennhatóságéi területen tartsák. A Rendet érintő ügyekben, melyekben eddig határozatokat hoztak, továbbá azokban, melyekben a tartományi elöljárókat, tanácsosokat és más hasonló tisztségeket választották, járjanak el; valahányszor azonban ilyen tartományi káptalan megtartása Magyarországon és a csatolt tartományokban szükséges, mindig szükséges azt előre jelenteni a magas királyi Helytartótanácsnak, és csak annak tudtával és engedélyével szabad azt megtartani. Hasonló gyűlések tartásánál elsősorban mindig gondoskodni kell arról, hogy a lelki és belső fegyelmi ügyeket gondosan elválasszák azoktól, amelyek evilági és külső fegyelmi ügyekre vonatkoznak, és ezen utóbbi ügyekről külön jegyzőkönyvet is kell vezetni. Továbbá azokban a dolgokban, amelyekben eddig az általános rendfőnöki megbízott szokott rendelkezni, a vizsgáló helyettesítse mindaddig, míg a tartomány új elöljáróját meg nem választják. Addig pedig a tartomány belföldi honos atyái, vagy akikre az alapszabályok értelmében egyébként tartozik, az elnökséget fölváltva töltsék be és viseljék. Miután pedig 6- szor. Ezekről kegyesen gondoskodtak, magától megszűnik annak a szüksége, hogy egyik vagy másik szerzetes rendjének ügyeiben Rómába, vagy más idegen tartományba utazzék, főként pedig, hogy bármely személy folyamatosan ott tartózkodjék; ezért említett Őfelsége ezennel mindkettőt kifejezetten megtiltja. Végül 7- szer. Kegyesen azt akarja, hogy ez a kegyes rendelkezés a szerzetesnők kolostoraira is vonatkozzék annyiban, hogy nem kerüli el a büntetést az, aki az elöljáró helyét betölti, bármely más császári-királyi fennhatóság alatti, a papságból vagy bármely szerzetesrendből való elöljáró hatalmát magának kisajátítja, vagy fegyelmi dologban vele valamilyen bizalmas viszonyt ápol, aligha lesz ártatlan. Utoljára 8- szor. Ő Szent Felsége ezennel kegyesen azt is részletesen megparancsolja és elrendeli, hogy ezután egyetlen szerzetesrend se merészeljen papi zsolozsmás könyveket, misekönyveket, karverskönyveket,562 valamint kóruskönyveket, nem kevésbé a rendi intézményekhez tartozó müveket vagy térképeket külországokból behozatni, vagy ott készíttetni, ha ezek nyomtatása a császári-királyi örökös tartományokban megfelelően megoldható. Rendelések, valamint bármely, akár a legkisebb pénzösszegnek kijuttatására irányuló kísérletek - különleges királyi engedély nélkül - ismételten szigorúan tiltatnak.563 így mindezen, Ő császári-királyi Szent és Apostoli Felsége által egyházunk részére kegyesen elrendelteket a legmagasabb királyi parancsra ezen királyi Helytartótanács azért hozza tudomására, hogy ezek hűséges végrehajtásáról két hónapon belül a fentebbi 562 A karverskönyv (antifonarium) liturgikus énekeskönyv. Lásd a kötet végén a Fogalmak magyarázatánál. 563 II. József 1781. március 24-én rendelte el, hogy a szerzetesrendek alakítsanak külön magyar rendtartományokat. Megtiltja külföldi elöljárók utasításának végrehajtását, pénz küldését Rómába. Lányi Károly, 1844.11. 310-312., III. 77-80.; Lonovics József, 1851. 18-19. - Az utóbbi az államháztartás növekvő kiadásaival függ össze. Uralkodásának három első évében általában 1 millió, 1784-1786 között évente 4 millió, 1787-1790 között 20 millió az évi költségvetési hiány. Beer, Adolf, 1877. 5. Kőhegyi Mihály, 1987. 1 ISII 5. - Az ügy folytatása HT 1782. március 18. Lásd az 553., 617. jegyzetet. 128
