Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)
A Háztörténet szövege
1779 az elértpontok Varjú Viktorin atya 39 1/2 Steinbach Paszkál atya 47 1/4 Neumann Henrik atya 48 1/4 Schack Dezső atya 51-Buberle Terencián atya 51 3/4 Fhurmann Benjamin atya 57 1/4 Ockl Cecílián atya 58-Ugyanezen szeptember első napján megünnepelték a Szentmária, most Mária-Terézia-város szabad királyi várossá nyilvánítását és beiktatását,537 amelyen sok emlékezetes látványosság volt, mindkét állású és állapotú5'8 hatalmas tömeg részvételével. 11. Az újvidéki görög szertartású püspök nagy pompával és ünnepélyességgel, mozsárágyúk díszlövései közepette szentelte fel a bajai szakadárok új templomát.539 15. A rendház közepén május 4-én megkezdték egy kút készítését, most a munkálatok befejeződtek.540 November 28. Átadták az egyházmegyei papoknak a csunticsi plébániát. 29. A bajai igentisztelendő Pesstalich Gergely atya, a budai egyetem második éves teológusa filozófiából sikeresen vizsgázott, és filozófiai doktorrá nyilvánították; pecsétes kinevező okirattal a budai királyi egyetemen tanítani kezdett, és hallgatóinak a filozófiát az új módszer szerint kezdte előadni.541 December 6. A mi iskolánkba járó tanulóifjúság megkezdte az évet; az iskolák főigazgatójának rendelete szerint a három nyelvet - bunyevácot, németet és magyart - tudó Mikoss Mihály világi a modem iskolai módszerrel kezdett tanítani, éspedig a Ponttól,542 Ebben az évben nagyon nagy szárazság volt, és ezért minden gabonaféleségből oly nagy volt az ínség, hogy az emberek a megszokott helyeken kívül kénytelenek voltak mindenfelől beszerezni a búzát, a szénát stb. Mindenszentek ünnepe után a Duna annyira megáradt,543 hogy valamennyi szomszédos helyet elöntött,544 és csaknem elérte a sóházat;545 végül hidegre fordult az idő, és a Duna befagyott. Ezek, és hasonló szokatlan 537 Szabadka (Subotica, Jugoszlávia) Szentmária nevét változtatták ekkor Maria-Theresiopolisra. Egyúttal a szabad királyi városok közé iktatták. Iványi István, 1886.1. 273-291.; Magyar László, 1996. 149-150. 538 Nemesek és nemtelenek (jobbágyok). 539 A Táncsics Mihály u. 21. szám alatti görögkeleti szerb templom építési idejét nem ismertük eddig. A művészettörténészek 1790 körűire határozták meg korát. Genthon István, 1959-1961. II. 25. 540 A rendház udvarának közepén ma is látható a kút, bár kissé átalakították. 541 Lásd az 520. jegyzetet. 542 A „Ponttól” szót az eredetiben aláhúzták. Magyarázatát nem tudjuk. 543 Talán ezt tartja számon 1780-as évszámmal Galgóczy Károly, 1876-1877. I. 93. Az áradás tehát már 1779 decemberében elkezdődött. 544 Kákony és Pandur nem is épült föl újra, lakói Szentistvánra és Csávolyra költöztek. Iványi István, 1889-1907. V. 45. Lásd 532., 633. jegyzetet. (Érsek)Csanád és Sükösd feltelepültek az árvízmentes magas partra, Galgóczy Károly, 1876—1877. II. 269., 288.; Borovszky Samu, 1910. 61., 129. 545 Helyét a Józsefvárosban található Sóház utca őrzi. 121
