Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Fialla Lajos orvosprofesszor

két, egészen a királyi családig. Népszerűsége nőttön-nőtt, nemcsak becsületes orvosi szolgálata révén, hanem az 1864-es bukaresti árvíz idején bizonyított emberbaráti tettekben megnyilvánuló cselekedetei, kellemes modora miatt is. Hamarosan a román főváros egyik legelső orvosa lett.

Pályázatot írtak ki egy elsőrendű kórházi alorvosi állásra. Folyamodványa olyan kitűnően sikerült, hogy a Nemzeti Orvosi és Gyógyszerészeti Iskola tanárának is kinevezték 1859-ben. Az anatómia és a szövettan tanára lett. Az első professzor volt Bukarestben, aki az anatómiát holttesteken magyarázta és nem modelleken, továbbá bemutatásra preparátumokból gyűjteményt is összeállított.

Tanári munkája az 1860/1861-es tanévtől kezdve kibővült. Dr. Carol Davila igazgató megbízta szemészeti előadások tartásával is. így két tanszéket irányított, a téli tanfolyamon anatómiai, a nyárin szemészeti előadásokat tartott. A következő évben elhagyta a szemészeti tanszéket, és az anatómia és szövettan mellett fiziológiát adott elő.

Veres Ferenc barátja írta róla: „Ki őt közelebbről ismeri és hallotta, mily érdekfeszítően tud csak egy vadászatáról is beszélni, az fogalmat alkothat magának vonzó, világos előadásáról s a ki pedig ismeri az ő humánus bánásmódját, végnélküli emberszeretetét csak az értheti meg azt a ragaszkodást, melylyel tanítványai iránta viseltetnek.”

A főváros legnagyobb egészségügyi intézménye, a Coltea Kórház főorvosává 1867-ben nevezték ki. Alig egy év múlva a Filantrópia Kórház főorvosa lett, ahol az intézmény nevéhez illő emberbaráti szellemben megvalósította régi vágyát, hogy tulajdonképpeni szakmájának, a sebészetnek és a szemészetnek szentelje ideje legnagyobb részét. A közte és Davila professzor között zajló vita miatt 1887 nyarán ideiglenesen a Bukaresttől több mint 200 kilométerre lévő Craiova város kórházába helyezték. A bizalom hamarosan helyreállt a két orvos között, később barátokká váltak.

Az orosz-török háború idején Románia szövetségre lépett Oroszországgal. Nemcsak az orosz csapatok átvonulását biztosította, hanem - amikor 1877 áprilisában megindult a harc - 50 ezer katonájával részt is vett a függetlenségi harcban. Fialla ekkor a román hadsereg vöröskeresztes kórházának lett igazgató főorvosa Turnu-Magurel városban, majd az Independija Kórház orvosi szolgálatának vezetője. A román függetlenségi háború győzelmébe vetett hitével, szakmai felkészültségével sok életet mentett meg. Emlékirataiban kifejtette, hogy a román nép nagy áldozatokat vállalt, és hősiesen harcolt az évszázadok óta ellenséges török erőkkel, s ezekben az érzelmekben ő is osztozott. „Boldog lehet mindenki, akinek a sors lehetővé tette, hogy bármilyen kis szerepet is

87