Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Ernst Jenő biofizikus

Ernst Jenő (1895-1981) Bajáról indult el a magyar biofizika megalapítója, a magyar és a nemzet­közi biofizika kiemelkedő tudósa a tudomány világába. Itt született 1895. április 16-án, egy kereskedő család nyolcadik gyermekeként. A bajai ciszterci főgimnáziumba járt, ahol hamar kitűnt tehetségével. Az önkép­zőkörben szabadelőadásokat tartott természettudományi témákból. Több iskolai pályadíjat és ösztöndíjat nyert, amivel szabadon választott érteke­zéseit és kitűnő tanulmányi eredményét jutalmazták. Kivételes tehetsé­gével olyan tekintélyt szerzett magának, hogy tanáraival vitatkozhatott. Résztvevője volt az iskolai diákszínjátszásnak is. Jelesen érettségizett, és az orvosi pályát választotta. Beiratkozott Budapesten az orvosi fakultásra. Az első világháború alatt, másodéves orvostanhallgató korában, önként jelentkezett katoná­nak. Az oroszok elfogták, és öt évet töltött hadifogságban. Orvosi diplo­mát 1923-ban szerzett a Pécsi Tudományegyetemen, és a Gyógyszertani Intézetbe került, ahol megkezdte tudományos munkáját az életműködé­sek biofizikai törvényszerűségeinek kutatásával. A később Ernst-effektusnak elnevezett jelenség értelmezése során vitába keveredett az akkor már világhírű, Nobel-díjas 0. Mayerhoff professzorral, aki más eredményeket ért el. A több évig tartó vita végül Ernst győzelmével végződött, bizonyítékai alapján elismerte igazságát. Magántanári képesítést 1928-ban, 33 évesen szerzett A szervi műkö­dés fizikai elemei című tanulmányával. Az Orvosi Fizikai Intézetben 1930-tól folytatta munkáját. Címzetes rendkívüli tanár címet 1935-ben kapott. Az 1930-as évektől nemzetközi­leg az egyik legismertebb magyar biológus kutatóként tartották számon, elsősorban az izomműködés és folyadéktranszport-kutatásban elért eredményei miatt. Nem sejthették külföldi kollégái, hogy milyen mosto­ha körülmények között dolgozott. Létfenntartási gondokkal is küszköd­ve, szerény laboratóriumában, néhány lelkes orvostanhallgató tanítvá­nyával végezte kutatásait. Fizetés nélküli tanársegédi állása volt a pécsi egyetemen - ehhez is kinevezés kellett -, de ezt is elvették tőle 1939- ben. Az akkor már Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert meghívta szegedi laboratóriumába, és közösen dolgoztak az izom biokémiájának vizsgála­77

Next

/
Thumbnails
Contents