Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Ernst Jenő biofizikus
Ernst Jenő (1895-1981) Bajáról indult el a magyar biofizika megalapítója, a magyar és a nemzetközi biofizika kiemelkedő tudósa a tudomány világába. Itt született 1895. április 16-án, egy kereskedő család nyolcadik gyermekeként. A bajai ciszterci főgimnáziumba járt, ahol hamar kitűnt tehetségével. Az önképzőkörben szabadelőadásokat tartott természettudományi témákból. Több iskolai pályadíjat és ösztöndíjat nyert, amivel szabadon választott értekezéseit és kitűnő tanulmányi eredményét jutalmazták. Kivételes tehetségével olyan tekintélyt szerzett magának, hogy tanáraival vitatkozhatott. Résztvevője volt az iskolai diákszínjátszásnak is. Jelesen érettségizett, és az orvosi pályát választotta. Beiratkozott Budapesten az orvosi fakultásra. Az első világháború alatt, másodéves orvostanhallgató korában, önként jelentkezett katonának. Az oroszok elfogták, és öt évet töltött hadifogságban. Orvosi diplomát 1923-ban szerzett a Pécsi Tudományegyetemen, és a Gyógyszertani Intézetbe került, ahol megkezdte tudományos munkáját az életműködések biofizikai törvényszerűségeinek kutatásával. A később Ernst-effektusnak elnevezett jelenség értelmezése során vitába keveredett az akkor már világhírű, Nobel-díjas 0. Mayerhoff professzorral, aki más eredményeket ért el. A több évig tartó vita végül Ernst győzelmével végződött, bizonyítékai alapján elismerte igazságát. Magántanári képesítést 1928-ban, 33 évesen szerzett A szervi működés fizikai elemei című tanulmányával. Az Orvosi Fizikai Intézetben 1930-tól folytatta munkáját. Címzetes rendkívüli tanár címet 1935-ben kapott. Az 1930-as évektől nemzetközileg az egyik legismertebb magyar biológus kutatóként tartották számon, elsősorban az izomműködés és folyadéktranszport-kutatásban elért eredményei miatt. Nem sejthették külföldi kollégái, hogy milyen mostoha körülmények között dolgozott. Létfenntartási gondokkal is küszködve, szerény laboratóriumában, néhány lelkes orvostanhallgató tanítványával végezte kutatásait. Fizetés nélküli tanársegédi állása volt a pécsi egyetemen - ehhez is kinevezés kellett -, de ezt is elvették tőle 1939- ben. Az akkor már Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert meghívta szegedi laboratóriumába, és közösen dolgoztak az izom biokémiájának vizsgála77
