Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Bíró Lajos geológus
államban kavicsbánya-tulajdonosok, viszonylag tehetős emberek lettek. Két évig volt Bíró a magyar egyetem hallgatója, majd Kolmann rokonainak biztatására - akik magukhoz akarták venni és taníttatni - és a mindinkább torz formát öltő politikai jelenségek miatt, embercsempész segítségével megpróbált külföldre távozni. Tiltott határátlépést kísérelt meg a nyugati határ közelében, de rajtacsípték és elítélték. Két évre fosztották meg személyes szabadságától. Kiszabott szabadságvesztésének idejét Cziffra György zongoraművésszel együtt töltötte. Mindketten dolgoztak a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem építésén. A rabságban lefogyott húsz kilót, és a raboskodás után nem tanulhatott tovább. Visszajött szülővárosába. Szóbeli adatok szerint 1954-től az egykori Bajai Folyammérnöki Hivatalnál dolgozott Beck Sándor építésvezető keze alatt. Hozzá Kiss György, valamikori vízügyi igazgató ajánlotta. Részt vett a Fajsztól Bajáig terjedő töltés építésén, és az irodán is segített. Szorgalmas, komoly munkát végzett. Mesterétől megtanulta a műszeres mérést is. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság ma megtalálható adatai szerint 1955. január 1-től lett vízügyi dolgozó. Bajai munkakörében szerzett tapasztalatait Chilében később jól fel tudta használni, pl. a Concepcion melletti lagúna szerkezeti vizsgálatánál. A jugoszláv határhoz közeli gátőrháznál elvégzendő feladattal 1957. január 29-én bízták meg. Azon a napon átlépte a határt. Zomborban volt menekülttáborban, innen írt rokonainak Chilébe, kérve segítségüket kivándorlásához. Közreműködésükkel sikerült őt a táborból kimenekíteni, és letelepedhetett a chilei fővárosban, Santiagoban. Két évig rokonainál lakott, dolgozott, és tanulta a spanyol nyelvet. Iratait és más iskolai dokumentumait utána küldte édesanyja, mert jelentkezett az ottani egyetemre. Az akaraterős fiatalember önbizalma - tanulmányi eredményei miatt - egy kissé megrendült, nem nagyon számított arra, hogy folytathatja. Végtére minden szerencsés kimenetelű lett, Magyarországon abbahagyott egyetemi tanulmányait tovább végezhette. Már utolsó éves egyetemistaként részt vehetett a felsőfokú intézmény oktatói tevékenységében. Az 1960-as évek elején szerzett diplomát, majd doktorátust. Bent maradt az egyetemen, tagja lett - előbb tanársegédként - a tanári karnak. Amikor meghívást kapott Concepcion egyetemi város paleontológiái tanszékére, elköltözött a fővárosból. Jelentős, tettekben megnyilvánuló szerepe volt abban, hogy egy pár év elteltével ott egy önálló földtani tanszéket hoztak létre. Egyetemi oktatói és számottevő kutatói munkássága során jelentős felfedezéseket tett, nagy gyűjteményt hozott létre. Kap-45