Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Bíró Lajos geológus

államban kavicsbánya-tulajdonosok, viszonylag tehetős emberek lettek. Két évig volt Bíró a magyar egyetem hallgatója, majd Kolmann rokonai­nak biztatására - akik magukhoz akarták venni és taníttatni - és a mind­inkább torz formát öltő politikai jelenségek miatt, embercsempész segít­ségével megpróbált külföldre távozni. Tiltott határátlépést kísérelt meg a nyugati határ közelében, de rajtacsípték és elítélték. Két évre fosztották meg személyes szabadságától. Kiszabott szabadságvesztésének idejét Cziffra György zongoraművésszel együtt töltötte. Mindketten dolgoztak a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem építésén. A rabságban lefogyott húsz kilót, és a raboskodás után nem tanulhatott tovább. Visszajött szülővárosába. Szóbeli adatok szerint 1954-től az egykori Bajai Folyammérnöki Hivatalnál dolgozott Beck Sándor építésvezető ke­ze alatt. Hozzá Kiss György, valamikori vízügyi igazgató ajánlotta. Részt vett a Fajsztól Bajáig terjedő töltés építésén, és az irodán is segített. Szorgalmas, komoly munkát végzett. Mesterétől megtanulta a műszeres mérést is. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság ma megtalálható adatai sze­rint 1955. január 1-től lett vízügyi dolgozó. Bajai munkakörében szerzett tapasztalatait Chilében később jól fel tudta használni, pl. a Concepcion melletti lagúna szerkezeti vizsgálatánál. A jugoszláv határhoz közeli gátőrháznál elvégzendő feladattal 1957. január 29-én bízták meg. Azon a napon átlépte a határt. Zomborban volt menekülttáborban, innen írt rokonainak Chilébe, kérve segítségüket ki­vándorlásához. Közreműködésükkel sikerült őt a táborból kimenekíteni, és letelepedhetett a chilei fővárosban, Santiagoban. Két évig rokonainál lakott, dolgozott, és tanulta a spanyol nyelvet. Iratait és más iskolai do­kumentumait utána küldte édesanyja, mert jelentkezett az ottani egye­temre. Az akaraterős fiatalember önbizalma - tanulmányi eredményei miatt - egy kissé megrendült, nem nagyon számított arra, hogy folytat­hatja. Végtére minden szerencsés kimenetelű lett, Magyarországon ab­bahagyott egyetemi tanulmányait tovább végezhette. Már utolsó éves egyetemistaként részt vehetett a felsőfokú intézmény oktatói tevékeny­ségében. Az 1960-as évek elején szerzett diplomát, majd doktorátust. Bent maradt az egyetemen, tagja lett - előbb tanársegédként - a tanári karnak. Amikor meghívást kapott Concepcion egyetemi város paleontológiái tanszékére, elköltözött a fővárosból. Jelentős, tettekben megnyilvánuló szerepe volt abban, hogy egy pár év elteltével ott egy önálló földtani tan­széket hoztak létre. Egyetemi oktatói és számottevő kutatói munkássága során jelentős felfedezéseket tett, nagy gyűjteményt hozott létre. Kap-45

Next

/
Thumbnails
Contents