Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Balassa József nyelvész

Kapcsolatát szülővárosával élete végéig megtartotta. írt a felső-bácskai nyelvi sajátosságokról. Összeállította egy kiadásra tervezett új Tóth Kál­­mán-album számára a költő bibliográfiáját. Javasolta egy Tóth Kálmán­­szoba kialakítását a múzeumban, valamint arcképének megvásárlását. Ritka könyveket ajánlott megvételre szülővárosának, de ajándékozott is. Gyakran hazajárt, levelezett több személlyel, így Bernhart Sándor egyko­ri polgármesterrel is. Balassa egész életében keményen dolgozott, öreg napjaira is megma­radt munkakedve. Sokoldalú munkássága a nyelvtudomány majdnem minden ágára kiterjedt. Szűkebb érdeklődési köre a fonetika és a nyelv­járáskutatás. Úttörője a hangtan hazai művelésének, és első rendszerező­­je a magyar nyelvjárásoknak. Általános nyelvtudományi munkássága in­kább ismertető, mint alkotó jellegű volt. A nyelvművelés két ágában sze­rezte a legnagyobb érdemeket: a helyesírás és a nyelvhelyesség terén. Harcosa volt a magyar helyesírás egységesítésének is. A múlt század nyolcvanas éveiben tagja lett a szigorú hierarchián ala­puló polgári szabadkőművességnek. A Könyves Kálmán páholy főtisztét látta el 1898-ban. A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy nagymes­ter-helyettese, később nagymestere 1914-től 1920-ig. Páholyt neveztek el róla 1945 után. Személye nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi szabad­­kőműves világban is nagy tekintélynek örvendett. Széleskörű kapcsola­tokat alakított ki a nemzetközi szabadkőműves szövetségekkel. Abban a korban, amelyben élt, tudóstársainak egy része származása és vi­lágnézete alapján ítélte meg őt, aki elsősorban a tudománynak élt, aki minden körülmény ellenére töretlenül dolgozott, mert becsületének nagyobb ereje volt részrehajlást mutató személyeknél. Benedek Marcell 1934-ben a hetve­nedik születésnapjára kiadott emlékkönyv előszavában így írt róla: „Közön­séges emberi ésszel nehéz elgondolni, hogyan lehet akár „fajta”, akár „világ­nézete” miatt veszedelmes az az ember, akinek egyetlen szerelme: a magyar nyelv tisztasága, egyetlen célja: e nyelv törvényeinek megismerése és meg­ismertetése. Mégis veszedelmesnek tarthatták valahogy. Munkái értékét nem lehet tagadni, külföldi tekintélyek is ráütötték azokra a maguk bélyegét - de azért Balassa Józsefet nem hívta falai közé az egyetem s személyét nem fo­gadta be ugyanaz az Akadémia, amely nem egy munkáját adta ki.. Balassa tökéletesen beszélt németül, franciául és angolul. Egyike volt legképzettebb nyelvészeinknek. Nyelvészeti cikkei magyar és külföldi szaklapokban jelentek meg. Művei közül csak néhányat emelünk ki: A phonetika elemei (1886), A magyar nyelvjárások osztályozása és jellem­zése (1891), A magyar hangtan (1895), A magyar nyelv (1899), Magyar fonetika (1904), Kis magyar hangtan (1905), Az egységes magyar he­18

Next

/
Thumbnails
Contents