Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Balassa József nyelvész

Kapcsolatát szülővárosával élete végéig megtartotta. írt a felső-bácskai nyelvi sajátosságokról. Összeállította egy kiadásra tervezett új Tóth Kálmán-album számára a költő bibliográfiáját. Javasolta egy Tóth Kálmánszoba kialakítását a múzeumban, valamint arcképének megvásárlását. Ritka könyveket ajánlott megvételre szülővárosának, de ajándékozott is. Gyakran hazajárt, levelezett több személlyel, így Bernhart Sándor egykori polgármesterrel is.

Balassa egész életében keményen dolgozott, öreg napjaira is megmaradt munkakedve. Sokoldalú munkássága a nyelvtudomány majdnem minden ágára kiterjedt. Szűkebb érdeklődési köre a fonetika és a nyelvjáráskutatás. Úttörője a hangtan hazai művelésének, és első rendszerezője a magyar nyelvjárásoknak. Általános nyelvtudományi munkássága inkább ismertető, mint alkotó jellegű volt. A nyelvművelés két ágában szerezte a legnagyobb érdemeket: a helyesírás és a nyelvhelyesség terén. Harcosa volt a magyar helyesírás egységesítésének is.

A múlt század nyolcvanas éveiben tagja lett a szigorú hierarchián alapuló polgári szabadkőművességnek. A Könyves Kálmán páholy főtisztét látta el 1898-ban. A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy nagymester-helyettese, később nagymestere 1914-től 1920-ig. Páholyt neveztek el róla 1945 után. Személye nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi szabadkőműves világban is nagy tekintélynek örvendett. Széleskörű kapcsolatokat alakított ki a nemzetközi szabadkőműves szövetségekkel.

Abban a korban, amelyben élt, tudóstársainak egy része származása és világnézete alapján ítélte meg őt, aki elsősorban a tudománynak élt, aki minden körülmény ellenére töretlenül dolgozott, mert becsületének nagyobb ereje volt részrehajlást mutató személyeknél. Benedek Marcell 1934-ben a hetvenedik születésnapjára kiadott emlékkönyv előszavában így írt róla: „Közönséges emberi ésszel nehéz elgondolni, hogyan lehet akár „fajta”, akár „világnézete” miatt veszedelmes az az ember, akinek egyetlen szerelme: a magyar nyelv tisztasága, egyetlen célja: e nyelv törvényeinek megismerése és megismertetése. Mégis veszedelmesnek tarthatták valahogy. Munkái értékét nem lehet tagadni, külföldi tekintélyek is ráütötték azokra a maguk bélyegét - de azért Balassa Józsefet nem hívta falai közé az egyetem s személyét nem fogadta be ugyanaz az Akadémia, amely nem egy munkáját adta ki..

Balassa tökéletesen beszélt németül, franciául és angolul. Egyike volt legképzettebb nyelvészeinknek. Nyelvészeti cikkei magyar és külföldi szaklapokban jelentek meg. Művei közül csak néhányat emelünk ki: A phonetika elemei (1886), A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése (1891), A magyar hangtan (1895), A magyar nyelv (1899), Magyar fonetika (1904), Kis magyar hangtan (1905), Az egységes magyar he18