Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Vujity Joakim színházalapító
de érdekes megfigyeléseket tartalmazó dokumentum jellegű útibeszámolóját. Budán 1805-ben kiadott két „színházi könyvecskét”, amelyek Kari Eckashausen német író Inkle és Járikó és az Egy cipő okozta szerelmi irigység című darabjainak szerb fordításai voltak. Több színdarabot, elbeszélést írt és fordított - főleg németből -, vagy átdolgozott úgy, hogy átültette szerb környezetbe, így más jellegűvé is tette. A szereplők szerb nevet kaptak, szerb környezetben játszódott a történet, szerb versek és énekek hangzottak el benne. Ha írt vagy fordított, azt jórészt azért tette, hogy beszámoljon útiélményeiről, és anyagot biztosítson a szerb színjátszás számára. Drámairodalmi tevékenységében is mindvégig pedagógus maradt, a színházat a léleknemesítés iskolájának tekintette. Egyik életrajzában 19 önálló munkáját sorolta fel. Több műve, fordítása megmaradt kéziratban. Nem volt műfordító, azért fordított más nyelvből, hogy legyen mit játszani színészeinek. Ezek a nyelvi átültetések silányak, mert a gyengébb irodalmárok közé tartozott. írásaiban felhasználta a szerb népnyelvet is, de ellenezte az akkori szerb nyelvi reformot. Szlaveno szerb nyelven írt 1833 táján egy pamfletét a szerb irodalmi nyelv elszánt megújítójának apostola, Karadzsics ellen. Könyveinek, írásainak és fordításainak legnagyobb része a budai nyomdában jelent meg. Érdeme az, hogy alkotóként az első szerb író volt, aki felkarolta a színházat, mint intézményt, megszervezte a legelsőt, s ezzel felkeltette a szerb közönség érdeklődését. Ehhez elég műveltséggel, humanizmussal és nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkezett. Jovan Skerlity írta a Szerbián kívüli szerb kultúráról: „A XVIII. század újjászületését jelentette a szerb kultúra számára, amelyben a belgrádi „pasaság” semmilyen részt nem vállalt. Minden szerb szellemi élet a szétszórt menekültek között összpontosult. A hosszú üldöztetés és megpróbáltatás után nemcsak a hitbéli és nemzetiségi jellemvonásaikat tartották meg, hanem a szerb népi kultúra és népművészet alapjait is lefektették. Ehhez nagyrészt hozzájárult Joakim Vujity is.” Kiemelkedő hely illeti meg a szerb színház történetében, ő a szerb színház atyja. 187
