Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Vujity Joakim színházalapító

de érdekes megfigyeléseket tartalmazó dokumentum jellegű útibeszá­molóját. Budán 1805-ben kiadott két „színházi könyvecskét”, amelyek Kari Eckashausen német író Inkle és Járikó és az Egy cipő okozta sze­relmi irigység című darabjainak szerb fordításai voltak. Több színda­rabot, elbeszélést írt és fordított - főleg németből -, vagy átdolgozott úgy, hogy átültette szerb környezetbe, így más jellegűvé is tette. A szereplők szerb nevet kaptak, szerb környezetben játszódott a történet, szerb versek és énekek hangzottak el benne. Ha írt vagy fordított, azt jórészt azért tette, hogy beszámoljon útiélményeiről, és anyagot biz­tosítson a szerb színjátszás számára. Drámairodalmi tevékenységében is mindvégig pedagógus maradt, a színházat a léleknemesítés iskolájá­nak tekintette. Egyik életrajzában 19 önálló munkáját sorolta fel. Több műve, fordítása megmaradt kéziratban. Nem volt műfordító, azért fordított más nyelvből, hogy legyen mit játszani színészeinek. Ezek a nyelvi átültetések silányak, mert a gyengébb irodalmárok közé tarto­zott. írásaiban felhasználta a szerb népnyelvet is, de ellenezte az akkori szerb nyelvi reformot. Szlaveno szerb nyelven írt 1833 táján egy pamf­letét a szerb irodalmi nyelv elszánt megújítójának apostola, Karadzsics ellen. Könyveinek, írásainak és fordításainak legnagyobb része a budai nyomdában jelent meg. Érdeme az, hogy alkotóként az első szerb író volt, aki felkarolta a színházat, mint intézményt, megszervezte a legelsőt, s ezzel felkeltette a szerb közönség érdeklődését. Ehhez elég műveltséggel, humanizmussal és nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkezett. Jovan Skerlity írta a Szerbián kívüli szerb kultúráról: „A XVIII. század újjászületését jelentette a szerb kultúra számára, amelyben a belgrádi „pasaság” semmilyen részt nem vállalt. Minden szerb szellemi élet a szétszórt menekültek között összpontosult. A hosszú üldöztetés és meg­próbáltatás után nemcsak a hitbéli és nemzetiségi jellemvonásaikat tar­tották meg, hanem a szerb népi kultúra és népművészet alapjait is lefek­tették. Ehhez nagyrészt hozzájárult Joakim Vujity is.” Kiemelkedő hely illeti meg a szerb színház történetében, ő a szerb színház atyja. 187

Next

/
Thumbnails
Contents