Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Telcs Ede szobrászművész

Amikor csak tehette, sokat utazott. Jól ismerte Bécset, bejárta egész Olaszországot, húsznál több alkalommal járt Itáliában, két évig élt Hollandiában. Ismerte Franciaország és Németország múzeumait. „... találkoztam korom sok érdekes és kiváló emberével, és azokkal őszinte barátságot is kötöttem” - írta naplójában. A tanítványok nagy csoportja vette körül. Tanította, támogatta a tehetségeket, ezért ellenszolgáltatást sohasem fogadott el. A Magyar Iparművészeti Testület és az Alföldi Művészek Egyesülete elnöke, az Eremkedvelők Egyesületének alelnöke volt. Alapítója, majd elnöke a „Céhbeliek” művészcsoportnak. Ezen csoport 1934. évi kiállításán jelentkezett először festményeivel a nyilvánosság előtt.

Sokoldalú szobrászati tevékenységet folytatott. Monumentális emlékszobrai, a budapesti Vörömarty-szoborcsoport (Kallós Edével közös alkotása), a millenniumi emlékmű két királyszobra: Szent László és III. Károly (ez utóbbit háborús sérülése miatt kicserélték), Alpár Ignác szobra a Városligetben, továbbá Kecskeméten a Kossuth-szobor. Telepesen a Szilágyi Dezső-emlékszobor, valamint Jászkiséren a hősi emlékmű.

Számtalan hazai, külföldi és nemzetközi kiállításon vett részt. így 1899-ben Oroszországban egy osztrák-magyar kiállításon. Az 1900. évi párizsi világkiállításon kollekcióval szerepelt, valamennyi figuráját megvették külföldi múzeumok. Az 1901. évi drezdai nemzetközi kiállításon szobrászati kis aranyérmet kapott. (A nagyot Rodin.) Ugyanebben az évben a turini nemzetközi iparművészeti kiállításon ezüstérmet nyert. Aranyérmet kapott Kati néni című szobráért a St. Luisban rendezett világkiállításon. Az 1906. évi milánói világkiállításon Beethoven-szobrával aratott sikert. Az antwerpeni világkiállításon II. osztályú aranyéremmel jutalmazták. 1937-ben a párizsi világkiállításon plakettjével elnyerte a Grand Prix-t. A Műcsarnokban 1940-ben - a második magyarországi zsidótörvény után - megrendezték gyűjteményes kiállítását, amelyen több mint 50 szobra és sok plakettje volt látható.

Sok szoborpályázaton (Erzsébet királyné, Kossuth-mauzóleum, Vörösmarty, Madách-emlékmű) vett részt, és díjakat nyert. A legtöbb energiáját az Erzsébet királyné szobrára kiírt pályázatokra pazarolta. A házi szer című terrakottájával az 1901. évi műcsarnoki tárlaton elnyerte a 600 koronás Ráthdíjat. Az 1902. évi téli tárlaton Tanulmányfő című alkotásáért a Műcsarnok kétezer koronás Rock Szilárd-díját kapta. Az 1908/09. évi téli tárlaton a sógornőjéről készített arcmásért az állami nagy aranyérmet, az akkori legnagyobb művészi kitüntetést kapta, majd a Lipótvárosi Kaszinó díját.

Első munkái magyar típusú zsánerfigurák, életképek és portrék voltak. Architektonikus műveket, díszítő szobrokat mintázott nagyobb középü181