Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Telcs Ede szobrászművész
Első gyermekük, Ármin 1870-ben született. Az utolsó 1891-ben, akit Arnold néven anyakönyveztek, de az András nevet használta. Az elsőszülött fiú után lányt vártak, helyette megszületett Ede 1872. május 12- én Baján, a Lámpa utca 1. szám alatti házban. Szüleinek összesen 12 gyermeke volt. Közülük négy, még kicsiny korában meghalt, nyolcat (sorrendben Ármin, Ede, Berta, Ilona, Géza, Karolin, Félix és András) felneveltek. Szülei Bajáról egy nagyobb városba, Szabadkára költöztek. Gyermek- és ifjúkori élményeinek nagy része ehhez a városhoz kötődött. Itt járt óvodába hároméves korától a kis Edi, ahogyan a családban nevezték. Bátyjához házitanító járt. Odaült melléjük, megtanult írni és olvasni. Unszolta apját, hogy írassa iskolába, ahová már négy és fél éves korában felvették. Itt sokat unatkozott. Kínlódott is, mert a német nyelvtant németül kellett bemagolni, és számtanból sokszor pofonnal honorálták feleletét. Szelíd természetű, csak alkalmilag verekedős, iskolakerülő gyermek volt. Már ekkor megmutatta erős rajz- és a gyenge számtani készségét. Nyolc és fél éves korában gimnazista lett Szabadkán. Kezdetben jól tanult. Kéthónapos betegsége miatt lemaradt, a hiányokat pótolni nem tudta, tiszta elégségessel végezte el az első osztályt. Rossz diák lett belőle, mert nem volt szorgalmas. Átcsúszott a másodikon is, miután latinból pótvizsgát tett. A tanulásnál jobban érdekelte a csatangolás, a sport és a rajzolás. Már ekkor elhatározta, hogy festő lesz. Ezen szándéka nem találkozott rajztanárainak véleményével. Negyedikes korában ki akarták csapni egy karikatúrája miatt. Megúszta megrovással és osztályismétléssel, mivel algebrából megbukott. Ismétlőként már jobb dolga volt a gimnáziumban, szabadidejében kedvére rajzolhatott, faraghatott. Eljárhatott Sauer Károlyhoz, a kalandos életű helyi piktorhoz festéket törni, titkokat ellesni, művészetekről hallani. Ez a festő volt az első „művész”, akivel találkozott. Új rajztanára az iskolában tehetségének fitogtatása miatt megbuktatta rajzból, de elszánt lévén nem tudták lebeszélni pályaválasztásáról. Mint rendesen, számtanból elégtelenre állt, és mindenből elégségesre. Csupán történelemből adott kedvenc tanára jelest, aki segítője is lett az iskolában. Miután megígérte, hogy nem tanul tovább, rajzból, jót” kapott. Számtantanára - Kosztolányi Dezső édesapja - is átengedte az osztályvizsgán. A négy gimnázium elvégzése után apja Budapestre vitte Maász Kálmánhoz szobrászinasnak, aki egy sírkőtelepen volt eladó. Nála házimunkát végzett, és márványfaragásról álmodozott. Járt Vasadi Ferenc iparraj ziskolájába, ahová az épületszobrász-tanulók jártak. Maászt azonban 15 évesen elhagyta, mert semmit sem tanult tőle, és unokanővéréhez 177 i
