Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Puskás Klára festőművész

Ennyi volt az egész. Nem is annyira Baján, mint csak külföldi útjain és főleg nyári művésztelepi tartózkodásai alatt festett. A halála előtti napon rajzolt még egy szomorú leányfejet.

Mintegy 600 művéből a legtöbb elveszett. A megmaradottakból 108 db van húga birtokában, aki ennyit mentett meg és gyűjtött össze sok év alatt. Több képe van fivére özvegyénél is Budapesten. Baján - egyes családoknak adományozott képeken kívül - házuk 1944-es kifosztásának következtében lappanghatnak még művei. A Türr István Múzeum két képét őrzi.

Alkotásaival szerepelt a bajai festőművészek közös helyi kiállításán 1942 decemberében. Képei magukra vonták a figyelmet. Az egykori bajai újság ezt írta: „Meglepetést keltenek a kiállításon Puskás Klára képei. Előadásmódja erőteljes, gátlásmentes. A valósághoz ragaszkodó ecsetkezelése színekben feloldott stílust, meleg tónusai maradéktalanul kifejezik festői elképzeléseit. Tej üvegen át látja a valóság színeit, fehér muszlin függöny mögé rejti a természetet, a napsütést és a városi zajt, s mindez olyan ködszerű vattázásban jelentkezik. Kompozíciói biztosak, hol friss tavaszi hatású, hol borongós hangulatú színeket használ, de mindenképpen életet varázsol a vászonra. Figurális képeinek beállítása, az alakok szerepeltetése a teljes valóságot tárja elénk”.

A múzeum 1944. január 30. - február 7. között megrendezte életének egyetlen önálló, bemutatkozó kiállítását, amelyen több mint ötven képét állították ki. Nincs adatunk arról, hogy volt-e megnyitó a kiállításon. A helyi újság - többek között - ezeket írta róla: „Festészetét a költői színlátás jellemzi. Szívesen hanyagolja el a való élet bántó rajzát, csak a jellemző formákat tartva meg, gyönyörűséggel rakja egymás mellé a szebbnél-szebb színfoltokat. ... Arcképei minden festőiségük dacára is jellemzően hasonlóak. ... Képszerkesztéseiben inkább a színösszhangra vigyáz alakos képeinél, mint az aprólékos rajzra. Előadása tisztán festői. Elnézzük, mint válik látásán keresztül a leghétköznapibb, a természetnek legszürkébb megjelenítése meseszerüvé, költői, vagy helyesen fejezve ki magunkat, szemet gyönyörködtető festőivé”.

A III. Béla Gimnázium 225 éves jubileuma alkalmából 1982-ben a művelődési központban rendezett képző- és iparművészeti kiállításon egy olajképével szerepelt.

Puskás Klárára bizonyára nem volt hatás nélkül mesterének művészete. O is felhasználta a plein air eredményeit, mint a nagybányaiak, és el tudott igazodni az izmusok forgatagában is. Leginkább a posztimpresszionizmus kifejezési eszközei hatottak rá. Nem volt átelier-festő, tájábrázolásában szabad levegőn szerette az ecsetjére méltót megfesteni. Festé151