Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Miskolczy Dezső orvosprofesszor
ben dr. Tordai Ányos ciszterci tanár Tinódi című háromfelvonásos, énekes, zenés ifjúsági színművének címszerepét is alakította. Az egykori iskolai évkönyv kiemeli a 27 szereplő és 39 statiszta sorából: „Különösen kimagaslott a szereplők közül Tinódi alakjának megszemélyesítője, Miskolczy Dezső VIII. o. tanuló, aki a színpadon egészen otthonosan mozgott, s pompásan játszott és énekelt.” Ugyanebben az évben a gimnázium önképzőköri pályázatán Achilles és Aeneas pajzsa Schiller „Glocke”-ja Párhuzam (Eredeti műfordítások mellékletével ) című dolgozatának jutalma tízkoronás arany volt. Orvosnak készült. Egyetemi tanulmányait 1911 őszén kezdte meg Budapesten az orvosi karon. Első vizsgáit 1913-ban tette le, majd 1914. április 1-jén bevonult katonának az előírt önkéntesi idő letöltésére. Közben az első világháború kitörése miatt a császári és királyi 23. gyalogezred katonájaként 1914 októberében az orosz frontra vitték. Ott egészségügyi szolgálatot teljesített. 1915 áprilisában megbetegedett, kórházba került. Felépülése után betegszállító vonathoz kapott egészségügyi zászlósként beosztást, ahol 1918 tavaszáig szolgált. Ekkor tanulmányi szabadságot kapott, egy féléves rövidített tanfolyamot hallgatott a budapesti egyetemen, majd ismét bevonult gyalogezredének egyik menetzászlóaljához. Ott zászlóalj orvosként teljesített szolgálatot. Csapategységét 1918 nyarán a szerb határra helyezték, de ott már nem vettek részt harcokban, mert fegyverszünetet kötöttek. Tartalékos egészségügyi hadnagyként 1918 októberében szerelt le Baján, többé nem lett katona. Folytatta egyetemi tanulmányait, és 1919. augusztus 9-én orvosi diplomát kapott. Már 1913-ban bejáratos volt a Budapesti Agyszövettani Intézetbe, ott Schaffer Károly - a magyar agykutatás megalapítója - mellett az idegrendszer finomabb szerkezetét tanulmányozta, és később is folytatta ezirányú törekvéseit. Díjazás nélküli gyakornokként 1919 őszén három hónapig a belgyógyászati klinikán tevékenykedett, és Schaffer professzor - aki az Erzsébet Szegényház kórházának igazgatói tisztségét is ellátta - egy megürült alorvosi állásra kineveztette. Itt volt alorvos 1921. szeptember 1-jéig, és a kózház ideg- és elmeosztályának orvosi feladatait is ellátta. A Budapesti Egyetem Orvosi Karának Agykutató Intézetében 1921. szeptember 1-jétől egyetemi gyakornokként dolgozott - ahol pontosan egy év múlva tanársegéd lett-, majd 1926-tól az egyetem Ideg- és Elmekórtani Klinikáján. Az 1924/1925. évben egy Rockefeller-ösztöndíjjal Madridban volt tanulmányúton a világhírű Santiago Ramon y Cajal Nobel-díjas spanyol 141
