Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Legányi Dezső iskolaigazgató

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium szeptember 12-én engedélyezte a női felsőkereskedelmi iskola megnyitását is. Október 8-án - ugyancsak a tanítóképző egyik átadott termében, kölcsönkapott berendezéssel - 28 tanulóval megkezdődött a tanítás a lányok számára is. A megnyitó ünnepséget utólag, október 14-én tartották meg. A tantestület tagjai legnagyobbrészt a tanítóképző tanárai közül kerültek ki. Legányi Dezső az első tanévben a fiútagozaton a magyar fogalmazást, a történelmet és a földrajzot, a lányoknál a földrajzot tanította, és ellátta az igazgatói teendőket.

Amikor a Független Magyarság című helyi újság egykori munkatársa először kereste fel az iskolát, többek között ezt írta: „Mindkét kereskedelmi iskola felállítása nagy nyeresége a városnak, mind pedig az iíjúságnak a praktikus életre való nevelése szempontjából.”

Első igazgatójának tíz bajai éve (1923-1933) azzal telt el, hogy a két iskolát folyamatosan kiépítse. Kezdetben mindent egyedül kellett csinálnia. Az 1927/1928. tanévtől lett a megbízott igazgatóból kinevezett igazgató. Nemcsak oktatói, nevelői munkájával magaslott ki, ereje teljes megfeszítésével tudott dolgozni, és másokat munkavégzésre késztetni. Részt vett különböző egyesületek, szervezetek, intézmények tevékenységében is. így pl. 1931-ben és 1932-ben cikkei jelentek meg a Baja- Bácska és a Bajai Újság című helyi lapokban, 1932-ben, 1933-ban pedig a Vasárnapi Könyv című folyóiratban. Másodfelügyelői tisztséget töltött be az evangélikus egyháznál, amelynek készséges tagja és hűséges híve volt. A helyi Baross Szövetségnek 1924-től alelnöke, majd az elnöke lett. (Előtte a Bajai Takarékpénztár vezérigazgatója töltötte be ezt a tisztséget.) Választmányi tagja volt a Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesületének és a Bajai Csónakázó Egyletnek. Az iskolát patronáló társadalmi szervezetet hozott létre, kirándulásokat, műsorokat, énekkart, ifjúsági zenekart szervezett. Feleségét - aki zongoraórákat adott, hogy szűkös anyagi helyzetükön javítson - arra ösztönözte, hogy különféle iskolai és más rendezvényeken zongoraművek előadásával közreműködjön. Mindkét iskolának igazgatója volt az 1926/1927. tanévig. Kérelmére mentették fel a női iskola vezetése alól. A fiúiskolát addig igazgatta, amíg 1932-ben át nem helyezték Sopronba, az ottani hasonló típusú iskolához. Soproni állását 1933. július 5-ig kellett elfoglalnia.

Tagja volt a bajai törvényhatósági bizottságnak is. A Független Magyarság 1933. augusztus 1-jei számában így búcsúzott el Baja város közönségétől: „Felettes hatóságom rendeletéből el kell hagynom Baját, 10 éven keresztül volt működési helyemet. Midőn most eltávozom az annyi138