Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Latinovics Gábor c. püspök

A következő, 1881 júniusában megtartott választáson a Tisza Kálmán vezette kormánypárt odaadó híve. Élvezte a főispán, a tisztviselők, a papság bizalmát, de a polgárok nagy része a mérsékelten ellenzéki Drescher Ede ügyvédet támogatta. A június 24-én megtartott választásról a bajai Ferenc-rendi Háztörténet többek között az alábbiakat jegyzi le: „Ma választották az országgyűlési küldöttet. A polgárokat nagyon felizgatták az egymás ellen küzdő pártok; sokan az utcákon futkostak, mások kocsmákban beszélnek, énekelnek, ordítoznak; némelyek pártjuk elveit mesélik, fejtegetik, ajánlgatják, mindenki fülét hasogatja a kiáltozás: Éljen Latinovics! Éljen Drescher! Végre alkonytájt Latinovicsot, aki csaknem kétségbe esve Szentistvánra vonult vissza, csekély szavazattöbbséget kapva küldöttnek nyilvánították. Ezalatt az a szóbeszéd járta, hogy sok bűnös igazságtalanságot támogattak pénzzel, de ez a valóságnak megfelelően alig bizonyítható. Azonban csaknem kétségtelen, hogy Dreschert választották volna meg, ha programjában nem hangoztatja, hogy az országgyűlésen a polgári házasságot fogja szorgalmazni.” Latinovics 423 szavazatot kapott, Drescher 397-et, így másodszor is képviselő lett három évre. (Drescher később polgármester, azután képviselő is lett, de csak 1892-ben.)

A következő országgyűlési képviselőválasztást 1884. június 16-án tartották Baján, amikor az Egyesült Függetlenségi Párt képviselője, Helfy Ignác volt ellenfele, akit az iparosok, kereskedők és földművesek nagy része kívánt megválasztani. A tisztviselők és a polgárok ismét a régi szabadelvű, kormánypárti képviselő mellett álltak, aki harmadszor is legyőzte ellenfelét 84 szavazattal. Az 1887-es követválasztáson egyedüli jelölt volt, negyedszer választották meg.

A kanonok 1888-ban nyerte el a szentjóbi javadalmas apátságot.

Legközelebb 1892-ben volt választás, de ezen már nem indult korára való hivatkozással. Mint a bajai választókerület küldötte 1878-1891 között tizenhárom évig képviselte városunkat az országgyűlésben. A választási csatározások ellenére megszerezte képviselősége alatt saját pártja, valamint különböző politikai pártok tagjainak rokonszenvét, tiszteletét. Sok delegációba választották meg. Képviselői tevékenységének két eredményét emeljük ki.

Az egyik a Baja-Szabadka vasúti szárnyvonal kiépítése. A Budapest- Zimony közötti vasút az eredeti tervek szerint a Duna mentén futott volna, de elvitték Szabadka felé. így Baja igazán nem kerülhetett be az ország vérkeringésébe. Latinovics kiharcolta, hogy legalább a baja-szabadkai szárnyvonal megvalósulhasson. Ennek érdekében többször felszólalt, interpellált. Helyi ellenzéke ezt a sikert úgy minősítette, hogy hosszú szenvedés után megkapta a város a „zsákutcába futó” szárnyvasutat.

133