Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Ketten Henrik zongoraművész

másnap meglátogatja őket, de 1883. március 31-én reggelre örökre megpihent.

Egyetlen fiát bálványozva szerette, és Párizs egyik legelőkelőbb kollégiumában neveltette, mert nem akarta muzsikussá képeztetni. Öreg szülei, fia, testvérei, egykori mestere, az agg Marmonteí, Párizs és a zenei világ Párizsban időző kiemelkedő képviselői nagy részvét mellett kísérték utolsó útjára április 2-án délután az alig 35 évet élt fiatal művészt.

Műveinek száma meghaladja a 130-at. írt számos zongoradarabot, egy szonátát zongorára és klarinétra, indulót törökországi sikerei emlékére. Sophie Menter - Bülow és Liszt legjelesebb női tanítványa, nagy német zongoraművész -, amikor Párizsban járt, meghallgatta Ketten zongoraszerzeményeit. Azokról kedvezően vélekedett, egynémelyikét műsorrendjébe is felvette, noha azt állította: „Ketten szerzeményeit senki se képes úgy játszani, mint ő maga, mert valamennyi egészen különleges és eredeti művészi egyéniséghez van szabva”.

Az úgynevezett szalonzene-szerzők közé tartozott, körük éppen Franciaországból kiindulva a 19. században a zenei élet egyik sajátos fóruma volt. Jellemzőik a virtuozitás, a hatásvadász játékmód, de a behízelgő dallamosság és a lírai-elégikus hangvétel is. Ketten művei keletkezésük időpontjaiban népszerűek voltak, főleg karakterdarabjai. így pl. a Ballade russe, a Magyar dalok, a Menuet-Valse, a Spanyol szerenád, a Valse de Concert, a Faust motívumaira írt Ábránd, vagy a Minuit című hátrahagyott müve.

Zenekari szerzeményei között található két oratórium, két szimfonikus költemény, egy szimfónia-tanulmány, három trió, amelyeket előadtak Olaszországban a közönség és a kritika kedvező fogadtatásával.

Megpróbálkozott dalműírással is. Már elkészítette Cinq-Mars című operájának első két felvonását, majd tűzbe dobta. A dolog hátterében az állt, hogy Gounod - aki a francia zenei élet akkori koronázatlan fejedelme volt - 1877-ben ugyanilyen címmel írt operát. (Sikeres Faust operája után a várakozások ellenére gyengébb művei közé tartozott Gounod-nak ez az alkotása.) Az indiai mitológiából merített témájú, 3 felvonásból és prológból álló Les Apsaras című operáját befejezte, a pesti Nemzeti Színháznak szánta. Bemutatására nem került sor.

A bajai származású fiatal előadóművész a maga mivoltában különleges jelenség volt. Előadói stílusa sokaknak nem tetszett, hagyományos zongorajátékra sem törekedett, a klasszikusokat is újszerű felfogással játszotta, ami nem volt mindenkinek ínyére. Azonban az igényesebb közönség többségét is magával ragadta, amikor saját szerzeményeit játszotta, vagy rögtönző tehetségét csillogtatta. Pl. egyik