Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Juray Károly orvos
Sokan ismerték valaha, leszármazottai, rokonai már nincsenek, sírját eladták, gránit sírkövére vésett nevét lecsiszolták. Csekély azoknak a száma, akik tudják, ki volt, hol nyugszik. Emlékét még kevesebben ápolják: dr. Kuluncsich Józsefné, aki az iskola történetéről dolgozatot írt, Hajósovits Sándor egykori tanítványa és felesége Tériké, aki Heller Richárd lányának egyik keresztlánya volt. Ezenkívül a Központi Általános Iskola azzal, hogy 1992-ben megünnepelte a 110 éve alapított és általa 41 évig vezetett intézmény jubileumát. Utolsó írása - A Déri park virágai és fái címmel - 1930. április 30-án jelent meg a bajai Független Magyarságban, amelynek végén nyugdíjas köréből két örökre eltávozott barátját így búcsúztatta: „De a természet, amelyet ők életükben annyira szerettek, haláluk után visszaárasztja reájuk a nagy szeretetet s helyettük sírjukat virágfakadáskor hinti be virággal.” Szeretettel megfogalmazott, fájó szavai rá is érvényesek, jeltelen sírját gondolatban mi is virággal hintjük be. Juray Károly (1852-1929) Apja, Juray Antal (?, 1806. január 3. - Baja, 1887. március 28.) a szlovéniai Gotische (szlovénül Kocevje) városból vándorolt három társával Bajára, az 1830—1840-es évek közötti időben. Itt is maradt, elfoglalta új lakóhelyét. Gottsche és környékének lakossága nyaranta otthon végezte a mezőgazdasági munkát, télen pedig többletjövedelem szerzése érdekében mintegy kétezren - a gottscheerek, vagy gottscheverek - megindultak minden irányba, mint házaló kereskedők. Agyagedények, vászon, de főleg szárított és déligyümölcs eladásával foglalkoztak. Az egész Monarchiában ismerték ezeket a békés természetű alkalmi árusokat, a kucsébereket, akik az igazság szerint sokszor csúfolódásoknak is ki voltak téve. A családi feljegyzés szerint a bevándorolt apa nem abban a városban született, ahonnan jött, hanem Innlaufban. (Ilyen helységnevű település az 1893-ban kiadott Andrees Allgemeiner Handatlasban nem található, így vagy beolvadt valamely helységbe, vagy megszűnt, illetve tévedésről lehet szó.) 103