Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)
Hermann Róbert: Mészáros Lázár altábornagy fővezérsége (1849. július 1 - 1849. július 30.)
vegye át a fővezérséget. Tanácsadóként Bayert, Mészárost és Dembinskit ajánlotta.9 Szintén e napon Mészáros újabb utasítást intézett Görgeyhez. Felszólította, nyilatkozzon egyenesen „akar-é a kormány rendeletéinek hódolni vagy nem? jön-é sereggel vagy nem? hogy eképp tudhassuk mihez tartani magunkat, mert itt azon erőre számítottunk, mely most, ha el nem jön, másképp kell működni.” Tudatta Görgeyvel, hogy nyugodtan elindulhat a bal parton, mert az orosz előőrsök még csak Harsánynál állnak, s a tiszántúli erők ellen most készülnek támadásra. Ha Görgey Bajának tartana, Wehle százados 24 óra alatt fel tudja állítani ott a hidat, s azon egy nap alatt 15 000 ember átkelhet. Komáromban ezen a napon kellett volna megtörténnie a jobb parti áttörési kísérletnek. Azonban Nagysándor tábornok késése következtében Klapka kockázatosnak tartotta az akciót, s az ellenség figyelmének elaltatása érdekében két nappal elhalasztotta azt. A július 11-i áttörési kísérlet Nagysándor és Piketty tábornokok tétlensége következtében sikertelen maradt; másnap, július 12-én éjfélkor Görgey, három hadtest és Görgey Ármin különítménye élén megkezdte az elvonulást a bal parton Vác felé. Mészáros és Dembinski július 9-én érkeztek meg Ceglédre. Itt találták Kossuthot is. Mészáros szemrehányásokkal árasztotta el a kormányzót, s kérte, hogy „más fővezérről gondoskodjék”. Az éjszaka vetett csak véget a vitának; a határozatot másnapra halasztották. Éjfél után valamivel azonban azzal ébresztették fel Mészárost és Dembinskit, hogy Kossuth a környéken mutatkozó kozákok miatt indulni készül. „Azonban a föntebbiek szerencsés utat kívánván, tovább is aludtak” — írja Mészáros. Másnap Mészáros immáron Szolnokról újabb levelet írt a feldunai hadsereg parancsnokságának. Ebben tudatta, hogy az orosz előőrsök már Jászberényben mutatkoznak; a főerő tehát néhány menettel Mezőkövesd körül lehet. Ezért ő úgy intézkedett, hogy Wysocki Szolnoknak tartson a Tisza-vonal védelmére. Görgey tehát a kellő elővigyázatossággal induljon meg Vác felé, s onnan a körülmények szerint vagy Szeged felé, vagy pedig, „ha a sereg biztossága veszélyeztetnék, Komáromba visszahúzódjon”. Mészáros a csatlakozás megkönnyítése végett elhatározta, hogy Vác irányába nyomul előre. A rendelkezésre álló tiszai hadsereg teljes létszáma 37 646 főből, 4672 lóból, 82 lövegből és 4 röppentyűből állott. A valóságban ennek a haderőnek kb. a kétharmadára (26 438 fő, 3342 lő, 45 löveg, 4 röppentyű) számíthatott. Kazinczy Lajos ezredes hadosztálya (8759 fő, 727 ló, 30 löveg) Huszt, Kőrösmező, Máramarossziget, Szelestye és Száldobos környékén állomásozott; Knezic Károly tábornok gyenge hadosztálya (2439 ember, 603 ló, 7 löveg) pedig Tokajt őrizte; nem 9 Kossuth ceglédi tartózkodására ld. Vukovics i.m. 148—150.; Mészáros i.m. II. 286 — 289. és Perczel levele Wysockihoz, júl. 7. MÓL Wysockí-ir. d.sz. A minisztériumhoz intézett első levelét nem ismerjük; létezését azonban tanúsítja Vukovics i.h. és Kossuth júl. 8-i második levele a minisztériumhoz. — Perczel kinevezését ld. KLÓM XV. 696. Mészáros reagálását szintén Vukovics örökítette meg. — A fővezéri duó és Szemere válaszát Id. MOL OHB 1849: 9129., közli Steier i.m. I. 257 — 259.; Kossuth válaszát ld. KLÓM XV. 683 — 686. — A tábornoki kar memorandumát Id. MOL H 2. Kossuth Miscellanen 114.; Mészáros válaszát ld. HL 48 — 49. 36/456.; részleteit közli Steier i. m. I. 180—182.; Dembinskié uo. 36/455. — Szemere levelét ld. Szemere i.m. 557 — 558.; Kossuth júl. 9-i válaszát ld. KLÓM XV. 694 — 695.; Bemhez írott levelét ld. uo. 696. — Palkovics jelentését Id. MOL H 2. Kossuth Miscellanen N'o.67. — Csány levelét ld. KLÖM XV. 699 — 700.; vö. Vukovics i.m. 150. 64
