Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)

Hermann Róbert: Mészáros Lázár altábornagy fővezérsége (1849. július 1 - 1849. július 30.)

A haditervből azonban végül is ezen a módon nem lett semmi; vagyis inkább az történt vele, ami a haditervekkel szokott: bizonyos elemei megvalósultak; a változtatások következtében néhányat sikerült lehetséges hátrányai közül kiküszöbölni; más változtatások pedig még rosszabb helyzetet idéztek elő.6

A haditerv hátrányos következményeinek részbeni elmaradását paradox módon éppen Mészáros kinevezésének a feldunai hadseregnél történt negatív fogadtatása okozta. Az adatokból úgy tűnik, hogy a hír csak július 4-én terjedt el; Bayer ezredes is csak ezen a napon tudta azt közölni Görgeyvel. Mészáros kinevezésének és Görgey leváltásának híre óriási felháborodást keltett a tisztikar körében; olyannyira, hogy Klapka tábornok kénytelen volt egy széleskörű, a hadtestek teljes törzstiszti karát és alakulatonként egy-egy főtisztet megmozgató haditanácsot összehívni. A haditanács úgy döntött, hogy feliratban kéri a kormánytól, hagyják meg Görgeyt a feldunai hadsereg vezérének. A memorandum kézbesítését Klapka tábornok vállalta magára. Szintén ezen a napon Görgey két levelet írt a kormánynak; ezekben kijelentette, hogy mivel két hivatalt nem viselhet, lemond a miniszterségről. Már a haditanács után érkezett meg Klapkához Mészáros fent ismertetett két, július 3-i utasítása és Kossuth levele. Ez utóbbiban a kormányzóelnök a koncentráció mielőbbi végrehajtására utasította Klapkát.

Meg kell jegyeznünk, hogy Klapka július 3 —4-én még minden akadály nélkül levezethette volna a hadsereget Budapestre. Igaz, a csapatok összeállítása, a lőszerkészletek feltöltése a július 2-i csata után időt igényelt; de 5-én a levonulás mindenképpen megkezdődhetett volna. O maga azonban ehelyett Nagysándor tábornok kíséretében a fővárosba sietett, s július 5-én reggel minisztertanácson közölte Kossuthtal, a kormánnyal és a fővezéri duóval a feldunai hadsereg kívánságát, és Görgey lemondását. A minisztertanács ezek után úgy döntött, hogy Görgeyt meghagyja a feldunai hadsereg vezéri posztján; s hogy a feldunai hadseregnek 18 000 ember Komáromban történő hátrahagyása után le kell vonulnia „az orosz és Jellació-féle hadsereg elleni munkálatok végetti koncentrációra”. A minisztertanácsi határozatban azonban volt egy fontos kitétel, amely szerint a levonulást július 6-án egy erőltetett felderítésnek kell megelőznie a jobb parton; „vajon ez csatába mehete által akint, hogy az ellenség megverettethessék? ez a körülményektől (s a vezérek megítélésétől) függ — vezér urak azonban komolyan utasíttatnak oly csatába, mely veszteségre vezetne, s a koncentrácionális lejövetelt akadályozhatná, nem ereszkedni, mert ennek még egy netaláni győzelem esetében is minden esetre azonnal meg kell történni”. A hadsereg elindulását a minisztertanács július 7-re tűzte ki.

Július 6-án a Komáromba visszatért Klapka és a közben eszméletét már visszanyert Görgey haditanácsot hívtak össze. Ezen úgy döntöttek, hogy a hadsereg július 8-án megtámadja a cs. kir. főerőt, s megkísérel keresztültömi azon. A határozatról Klapka levélben értesítette Mészárost. Alighogy ezt a levelet elküldte, megérkezett

6 Dembiriski megbízatásának megismétlését Id. MOL R 221. Józef Wysocki iratai (továbbiakban: Wysocki-ir.) dátum szerint (továbbiakban: d.sz.) és HL 48 — 49. 36/114. — A feldunai hadsereg parancsnokságának írott leveleket a MOL R 295. Klapka György iratai (továbbiakban: Klapka-ir.) 1. csomó, 3. tétel, d.sz. található eredetik alapján közli Klapka György: Emlékeimből. Sajtó alá rendezte Katona Tamás. Bp., 1986. 162— 163.; az utóbbi egy másik, némileg eltérő szövegű példánya HL 48 — 49. 36/145. A júl. 4-i rendeleteket Id. uo. 36/195. (feldunai hdsg.), 36/196. (Vetter), 36/294. (Kmety) A Wysockinak adott utasításokat ld. MÓL Wysocki-ir. d. sz.

60