Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)
Varsányi Péter István: Mészáros Lázár hadügyminiszter és a bácsi őrvonal szervezése
5500 gyalogos és 625 lovas; a Torontál megyei balszárnyon (Nagybecskerek) 3100 gyalogos és 300 lovas állt készenlétben.19 * A bácsi védvonal mögött, Szeged térségében — a katonai szempontból mindenképpen ütőképesebbnek, hatékonyabbnak tervezett és számító — katonai tábor épült ki. Ennek várható nagyságáról és összetételéről több hadügyminiszteri levél szolgáltat információt. 1848. június 21-én a következő egységek katonáit várták: — két rendes „gyalog-ezredi” zászlóalj, ezer-ezer fővel; kiegészítve a 2. Schwarzenberg dzsidás ezred egy zászlóaljával; — a 3. Ferdinánd d’Este huszárezred és az 1. Ferdinánd császár huszárezred (kb. 3000 fő); — a 2. honvédzászlóalj mintegy 1200 emberrel. (1848 júniusában ehhez adható még mintegy négyezer lovas és háromezer gyalogos nemzetőr a Jászkun Kerületből és Hódmezővásárhelyről.) A tábor ellátására a kormány polgári biztost nevezett ki Török Gábor, Arad polgármestere személyében, akinek feladatkörét Mészáros Lázár június 13-i levelében pontosította: „... a kiküldetés czélját főképp a kérdéses tábor élelmi szerekkel való ellátása képezné”, amihez — a miniszter szerint — három dolog szükséges: szigorú rend, a „(elsőbbséggel” (különösen a katonai vezetéssel) való jó egyetértés, a helyi körülményeket legczélszerűbben figyelembe vevő takarékos gazdálkodás.”20 Megtörtént az ellátást segítő biztosok kijelölése is. Először Vukovics Sebő kormánybiztos intézkedett, társa, Csernovits Péter — Mészáros Lázár június 24-i határozott intézkedése ellenére — lényegesen kelletlenebből. A kormánybiztos akkor még reménykedett fegyvemyugvási megállapodása sikerében. Arról az ideiglenes (tíz napos) fegyverszünetről van szó, amelyet Hrabovszky altábornagy és Csernovits Péter kormánybiztos éppen aznap írt alá Stratimirovicékkal Újvidéken. E megállapodás kérdésében, megítélésében meglehetősen polarizálódtak a kortársak is, a korral foglalkozó történeti kutatók is. Mészáros Lázár hadügyminiszter azok táborába tartozik, akik kárhoztatják ezt a politikai lépést: Hrabovszky és Csernovits — írta emlékirataiban —.....egyességeket és fegyvemyugvásokat kötött, békítni akart, azonban ezeket a rác szeszély vagy máshonnani utasítás felbomlasztotta”. A tíznapos fegyverszünet szerinte is csak arra volt jó, hogy a „fölkelők erősödjenek s erősítsék magukat”.21 Csernovits békítésre/békülésre hajló szándékát más oldalról is meg lehet közelíteni. Június 8-án — Mészáros Lázárnak készített jelentésében — keserűen jegyezte meg: hogyha az a katonai erő, amely „... a Ministerium által ide vala szánva, és általam... összevonathatott vólna, a lázzadók ellen, kikkel most alkudozásra és kibékülésre vagyok szorítva, erélyesen és úgy mini a magyar haza tekintélye azt kívánta 19 Urbán Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Bp. 1973. 154. 20 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MÓL) 1848—49. Török Gábor iratai. H 112. sz.n. és 2. sz. 21 Mészáros Lázár emlékiratai I. 88. 48
