Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)
Ács Tibor: Mészáros Lázár és az Országos Honvédelmi Bizottmány (1848. október - 1849. április)
így jellemzi: „Önben oly férfiút lett szerencsénk ismerni, ki hadügyeink kormányzatában kezdettől fogva a legtisztább hazafiui érzelmet és fáradhatatlan buzgalmat tanúsított mindenkor s akit ennélfogva éppen a haza nehéz körülményeiben nélkülöznünk nem szabad.”70 Ebben az időben adott ki rendeleteket a katonai rend és fegyelem megszilárdítására, a hadifoglyokkal való helyes bánásmódra, a Magyar Katonai Érdemrend létesítésére, és más fontos probléma megoldására.71 Februárban történik meg Mészáros Lázár és Petőfi Sándor között a hírhedt „nyakravaló-affér”, és támadják meg a sajtóban igaztalanul Eszék feladása miatt.72 Önálló miniszteri munkájának kibontakozását gátolta az a tény, hogy az OHB elnöke számos jelentős katonai ügyben megkérdezése nélkül, közvetlenül intézkedett a seregtestek parancsnokai felé.73 A kápolnai csata után, március elején részt vett a hadsereg-főparancsnok kérdésének rendezésében, a további hadműveleti tervek megvitatásában és jóváhagyásában.74 De a tavaszi hadjárat kezdetén az OHB elnöke és a hadügyminiszter között elmérgesedett a helyzet, mert mint írta Mészáros: „Naponként láttam miszerint hivatalos állásom ismét nehezebbül és hogy az októberi és novemberi időpontra visszatérni látszik, mely a rendre üdvös nem volt.”75 Mészáros március 31-i levelében a szabálytalan tiszti előléptetések miatt Kossuthnak bejelenti: „Az egész seregnéli intézkedést Elnök urra ruházom, s nevem aláírásától magamat felmenteni kérem, s mivel illy surlódó állásban a Kormányelnök a hadügyministerrel nem állhat, april 15-kén túl ezen személyem lealacsonyításával párosult hivataltól annál inkább is megválnom engedni kérem minthogy akkoráig hazánk ügye jobbra fordulhat.”76 A honvédsereg áprilisi győzelmei igazolták a hadügyminisztert, és a nemzet válaszolt a nagy felháborodást kiváltó oktrojált alkotmányra és manifesztumra. Mészáros április 13-án Kossuthnak írt levelében megismétli „semmi hivatást nem érzek magamban többé megmaradni mint hadügyministernek, mint Bizottmányi tagnak.”77 Április 14-én az országgyűlés kimondta Magyarország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuth Lajost megválasztották kormányzóelnökké, és felhatalmazta az új kormány megalakítására. Mészáros Lázár 1848. április 15-én délelőtt 10 órakor a képviselőházban nagy tetszéssel fogadott, öngúnyban, bírálatban és humorban nem szűkölködő, miniszterségét és a hadsereget is értékelő beszédében lemond hadügyminiszterségéről.78 Mint kifejtette, lemondásának több oka van, és „némely ellentétben állók a mostani kormánnyal”. Ezért itt az ideje, hogy tárcáját átadja, és mint „egyszerű polgár és bajai követ” munkálkodjon a hazáért. Az országgyűlés megszavazta hadügyminisztert érdemeinek megörökítését és altábomagyi előléptetését.79 Lemondását még aznap hivatalos levélben bejelenti Kossuth kormányzóelnöknek80, és „A szabad magyar hon 70 Uo. 71 OHB 1849: 1676., 2240., 2604., 2614. — HM 1849: 2543., 800/B., 1031/B. 72 klóm XIV. 522-525., 534., 806. 73 HM 1849: 6857., 7482. 74 HM 1849:4148., 4786., 4815. 75 HM 1849: 7938. 76 HM 1849: 8523. 77 OHB 1849: 6399. 78 Közlöny, 1849. április 18. (86.) sz. 300-301. 79 Uo. 301. 80 OHB 1849: 6399. 42
