Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)
Ács Tibor: Mészáros Lázár és az Országos Honvédelmi Bizottmány (1848. október - 1849. április)
A másik döntő lépés az volt, hogy az OHB október 12-i rendelete alapján a katonáknak esküt kellett tenni a magyar alkotmányra, és a tiszteknek írott nyilatkozatot kellett adniuk.27 Ám az eskü szövege miatt különböző huzavona támadt, csak miután Mészáros az OHB-val tisztázta, hogy az országgyűlés által elfogadott esküforma alapján kell a katonákat felesketni, adta ki a főhadparancsnokságoknak a feldunai és verbászi tábornak, valamint a Haditanácsnak az eskü- és nyilatkozatformát november elején.28 Ezekkel párhuzamosan Mészáros arra is törekedett, hogy az OHB közreműködésével mindenekelőtt helyreállítsa a hadügyminisztérium illetékességi és hatáskörét. Különösen tűrhetetlen állapot alakult ki a fő- és törzstisztek előléptetésében és kinevezésében. A visszásságok és zavarok megszüntetésére Mészáros október 31-én javaslatát ugyan elfogadta az OHB29 az előléptetések és kinevezések rendjére, mely az egyik alaptényezője volt a hadügy egységesítésének. Ám hátra volt a másik fontos tényezőnek — a hadseregnek egy vezető központi kormányszerv —, a hadügyminisztérium általi irányítás gyors megteremtése. Az OHB november 1-jén kezdeményezte a sorkatonaság és a honvédsereg külön igazgatásának egyesítését, a haditanácsnak a hadügyminisztériumba való beolvasztását.30 A gyorsan változó körülmények és események Kossuth Lajos OHB elnöktől és Mészáros Lázár hadügyminisztertől újabb és újabb erőfeszítést követelt a hadsereg szervezeti átalakítására, hadfelszerelésének és ellátásának biztosítására, harckészségének erősítésére, a hadügy minden területén jelentkező ellentétek és személyi súrlódások feloldására, a várható osztrák általános támadás elhárítására. Különösen novembertől kezdett igen problematikussá válni az állami és katonai felsővezetés viszonyában, a kormány és a seregtestparancsnokok kapcsolatában a politika primátusa. Csányi László kormánybiztos 184b. november 6-án az OHB- nak írt levelében a tiszti kinevezések rendjét szabályozó rendeletét úgy értelmezte, hogy azt kihasználva a szintén OHB-tag hadügyminiszter a tisztekből olyan politikai pártot szervezhet, mely veszélybe sodorhatja az OHB kormányzó hatalmát.31 Erre az időre azonban egy újabb válság alakult ki, mivel Kossuth Lajos és az OHB figyelmen kívül hagyva vagy megkerülve a hadügyminisztert, számos fontos katonai döntést hozott. Ezért Mészáros Lázár 1848. november 9-i levelében kérte Kossuthtól felmentését, mivel meggyőződése „nem illik a mostani körülményekhez”, és hogy „engem könnyen elereszthettek, hogy szükségetek nincs reám, jele az hogy mindent tesztek nálam nélkül.”32 Nem az OHB hatalmának megkérdőjelezése, hanem éppen a méltatlan bizalmatlanság és mellőzöttség, nevének akarata ellenére való felhasználása, nézeteivel ellentétes intézkedések megtétele idézett elő Mészárosban olyan lelki vihart, hogy tárcája alóli felmentését kérte. Szó se volt részéről olyan tudatos tevékenységről, mely veszélyeztette volna az OHB végrehajtó hatalmát. Sőt ez előtt és ez után is, 27 OHB 1848: 986. 28 HM 1848: 8360/2380., OHB 1848: 2003., HM 1848: 9049/3029., 9224/3164., 9371/3271. 29 OHB 1848: 2061., 1922.; HM 1848; 9076/3056., 9275/3215. 30 OHB 1848: 1922. 31 OHB 1848: 2527., 2582., HM 1848: 2582. 32 OHB 1848: 3445. 37
