Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)
Urbán Aladár: Mészáros Lázár a Batthyány-kormányban
a tudósítást nagy valószínűséggel az ő környezetében fogalmazták meg. Ebből pedig joggal következtethetünk arra, hogy ő is egyetértett Mészáros jelölésével.4 A leendő kabinet összetételéről azonban Batthyánynak egyedül kellett döntenie március 23-án délelőtt. A Pestről jövő nyugtalanító hírek hatására elhatározta, hogy bejelenti kormánya tervezett névsorát, hogy a kijelölt miniszterek közül valakit leküldjön a fővárosba a kedélyek megnyugtatására. Előbb az alsótáblán elnöklő Széchenyit kérdezte meg, hogy elvállalná-e kormányában a közmunkaügyi és közlekedési tárcát. Az igenlő válasz után mindkét táblán bejelentette az általa kijelölt — de a királynak még kinevezésre fel nem terjesztett — miniszterek névsorát. így tehát Mészáros jelölése ebben az értelemben Batthyány Lajos egyszemélyi döntésén alapult.5 Érdemes megemlíteni, hogy egyesek az utolsó pillanatig esélyesnek tartották Teleki Lászlót is, akit baráti kapcsolat fűzött Batthyányhoz. A miniszterelnök talán ezért nem jelölte őt, s talán azért sem kívánta bevenni a kabinetbe Telekit, mert ott úgy elég nagy számmal voltak már arisztokraták. Így Mészáros Lázár mellett nemcsak szakképzettsége, a hadseregben teljesített aktív szolgálata szólt, hanem köznemesi származása is. Mészáros Lázár hazatérése és fogadtatása 1848. március 18-án az osztrák megszállás alatt álló észak-itáliai Lombardiában, annak székvárosában: Milánóban kitört a fegyveres felkelés. Az itt állomásozó és Radetzky tábornagy alatt szolgáló osztrák seregben ott volt Mészáros Lázár és huszárezrede is. Az osztrákok kiürítették Milánót, s a visszavonulás során jutott Mészáros kezébe a Pesti Hírlap március 26-i száma, s ebből értesült nagy meglepetéssel arról, hogy őt is miniszternek jelölték.6 Nem tudjuk azonban, hogy ez a példány mikor jutott el hozzá, s hogy ezt követően akár Batthyánytól, akár mástól kapott-e valamiféle hivatalos értesítést. Mészáros Lázár emlékezései szerint nem túlzottan örül a jelölésének, s egy ideig — a Pozsonyból érkező március végi hírek alapján — azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy az udvar nem is fogja jóváhagyni az önálló magyar hadügyminisztériumot. Mikor értesült a királyi jóváhagyásról, április végén ő írt mind az osztrák hadügyminiszternek, mind Batthyánynak.7 Időközben Pestre érkezett és megkezdte munkáját a Batthyány-kormány. Az április 16-i minisztertanácsi ülés foglalkozott az ország katonai helyzetével, mindenekelőtt azzal, hogy a király által szentesített törvények ellenére az itt állomásozó katonaság még mindig Bécsből kap utasításokat. A kérdéskör kapcsán határozták el, hogy Mészároshoz futárt küldenek Olaszországba, hogy nyilatkozzék „végelhatározásáról”.8 A rendezetlen katonai kérdéseken túl Mészáros sürgetésére azért is került sor, mert a Hetilap egy április 14-én publikált cikke úgy tudta, hogy az itáliai osztrák 4 Hetilap, 1848. márc. 24.; Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. 69 — 70. 5 Uo. 82-85, 109-110, 153-158. 6 Mészáros nem említi, hogy a Pesti Hírlap melyik számáról van szó. Mivel a márc. 23-án előterjesztett miniszteri névsor a márc. 26-i számban jelent meg, ezt kaphatta kézhez. ' Mészáros Lázár Emlékiratai 1. 2 —3. 8 Kossuth Lajos Összes Munkái (a továbbiakban: KLÓM). Sajtó alá rendezte Sinkovics István. Bp., 1957. 37. — Az 1848—1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Sajtó alá rendezte F. Kiss Erzsébet. Bp., 1989. 26. 24
