Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)
Solymos Ede: Mészáros Lázár Angliában
Időközben elküldtem a Szokoly által közölt sírfeliratot, hogy egy esetleges hiányos felirat esetén is lehessen azonosítani. Május 8. .. Volna itt még egy másik kibogozni való bonyodalom. Mészáros állítólag az oxfordi gróf barátja és vendége volt. De Oxfordnak akkor még nem volt grófja. Viszont a mai oxfordi grófnak épp Eywoodban van kastélya... Valószínűleg a kastély már megvolt és a barátság is, de a grófi rang körülbelül egy évtizeddel később adatott meg a nagyságos úrnak.” Végre május 22-i dátummal érkezett egy képeslap: „Igen Tisztelt Igazgató Úr, jó hírt közlök. Miután a kérdéses sírkövet négy vödör vízzel megmostam, a felirat egy része láthatóvá vált. Újra lefényképeztem speciális géppel, mely jobban lát, mint az emberi szem. „Tábornoknak”, „Baja” és „Bács Bodrog” (nemcsak Bács) olvasható. Teles Máté” Egy dátum nélküli levélből: .. Úgy látszik, legalább két orvosa lehetett tábornokunknak, mert egy Dr. GARRARD jelentette a halálesetet november 17- én a közeli Kingston község helyi hatóságának. Eszerint is Mészáros 16-án halt meg szívbajban.” Október 13. .. Érdekes levél érkezett Eywood egyetlen lakosától. Azt írja az eywoodi lakos, hogy mióta a sír titka kiderült, valósággal zarándokolnak oda a környékbeliek s a büszke titley-iek. A pap cikket is készül írni a dologról az egyházi újságba.” Az idézett levélrészletekből egyértelműen kiderül, hogy 1967-ben a Titleybeliek csak annyit tudtak erről az elhanyagolt sírról, hogy ott egy „francia vagy spanyol tábornok” nyugszik, s maga a plébános sem tudta, kié a sír, hisz amikor a halotti bejegyzés másolatát kiadta Teles Máténak, meg is mutathatta volna, s nem szorult volna logikai következtetésekre. Idehaza nem keltett nagy visszhangot a hír. A fényképes beszámolót a Tükör nem közölte le. Úgy emlékszem, hogy a pécsi rádióban és a Dunántúli Naplóban került szóba egy-egy velem készült riportban. Mindenesetre néhány év múlva hallottam, hogy pécsi turisták felkeresték a sírt. Nagyobb érdeklődés akkor támadt, mikor 1978. június 25-én a Népszabadságban megjelent Máté Sándor cikke, miszerint a titley-i temetőt szanálni akarják, s ha hozzátartozók nem jelentkeznek, a csontokat közös sírban helyezik el. A cikk olvasta után azonnal értesítettem dr. Kincses Ferenc tanácselnököt, aki haladéktalanul kérte a minisztériumot a hamvak hazahozatalára. Mint később értesültünk, más intézmények is szorgalmazták az ügyet. A honvédelmi és a kulturális minisztérium közösen indított akciót, s a londoni nagykövetségünk meg is tette a szükséges lépéseket. Miközben itthon már azon folyt a vita, hogy Mészáros Lázárt Pesten a Kerepesi temetőben, vagy Baján helyezzék-e örök nyugalomra — munkabrigádok már felajánlásokat is tettek a temetés költségeire —, híre jött, hogy a temető felszámolása csak távlati terv, de a hamvak későbbi hazahozatalának akkor még nem látszott semmi akadálya. Csak 1979 őszén támadt bonyodalom: a Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének angliai csoportja egy Amerikában élő oldalági leszármazott megbízásából — Mészáros Lázár végakaratára hivatkozva — tiltakozott a hamvak hazahozatala ellen. Lord Carrington angol külügyminiszter 1980 októberében Budapesten járva sajtótájékoztatásán a Képes Újság kérdésére azt válaszolta, hogy a tárgyalások folynak a két kormány között. Ezekről az eseményekről az újságok többször írtak. 11
