Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)
Szojka Emese: A bajai Türr István Múzeum néprajzi gyűjteménye
Idekívánkozik annak megemlítése is, hogy 1966-ban Fettich Nándor régész begyűjtötte és egyúttal be is leltározta a legnevesebb bajai ötvösmester Gebhardt (Gesztes) Jenő műhelyének régi szerszámait.143 Szót kell ejteni azokról a neves bajai személyiségekről, akik ha szerényebb mértékben is, de hozzájárultak a néprajzi gyűjtemény gyarapításához. 1951- bon a bajai ifj. Éber Sándor festőművész ajándékozott bábütőfákat a múzeumnak.144 1952- ben Teles Ede bajai származású szobrászművész hagyatékából került néhány bokály a néprajzi anyagba és egy zsinóros, fekete posztónadrág. Az utóbbihoz tartozó adat szerint a Hüvelyk Matyi szobrához modellt álló kisfiú viselte.145 1955-ben a Bajai Képzőművész Csoport, a Rudnay-féle képzőművészeti kör utódjaként működő közösség hozott egy Érsekcsanádról származó abroszt a gyűjteménybe.146 Jelenleg a néprajzi gyűjtemény mintegy nyolc és félezer beleltározott tárgyat tartalmaz. Solymos Ede nyugdíjba vonulása után Szojka Emese néprajzkutató vette át a gyűjtemény kezelését. 1986-ban az intézmény új néprajzi egységgel bővült, az addig a bajai József Attila Művelődési Központ kezelésében tartott, 1979-ben Bajaszentistvánon megnyílt Bunyevác Tájházzal. A Tájház létrehozását a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének képviselői kezdeményezték. Ennek megvalósítása a Baja Városi Tanács anyagi és erkölcsi támogatásával történt. A Tájházzal átadott dokumentumok lényegében az épület eredeti formára történő visszaállításának építészeti tervét, a kialakítandó berendezésre és az elképzelt működtetésre vonatkozó forgatókönyvet tartalmazzák.147 Nincsenek a birtokunkban az épület korábbi életére vonatkozó adatok, sem a begyűjtött tárgyakhoz kapcsolódó feljegyzések. Az épület vert falból készült, valószínűleg a múlt század végén. Mestergerendás, nádtetős, soros alaprajzú ház, melynek tornáca a legegyszerűbb változatok közé tartozik, földbe ásott gerendák tartják a nádborítást, mely igen rövid, a ház udvar felöli részének elejét védi. Lakótere három helyiséges, a parádés első szobából, a szabadkéményes konyhából és a hátsó, lakószobából áll. A szobák sütőkemencéje a konyhából fűthető. A lakóhelyiségeket az ezekkel egy fedél alatt levő kamra és istálló követi, melyeket a ház alá ásott pince lejárata előz meg. Az épülethez gazdasági udvar és a házhoz épített ólak tartoznak. A szobák berendezése párhuzamos elvű. A berendezés lényegében megegyezik a század elején Bellosics Bálint által leírt képpel, melyet a Bács-Bodrog vármegyei bunyevácokról adott.148 5* 67 i
