Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)
Merk Zsuzsa: A bajai múzeum ötven éve
1. 3 időszaki kiállítás rendezése. 2. „Múzeumi esték” megrendezése természettudományi, történeti, régészeti és néprajzi, valamint ideológiai előadásokkal. Ahol lehet, vetítőgéppel is kívánjuk emelni az előadás érdekességét. 3. A megnyitott képzőművészeti gyűjtemény látogatóinak szakszerű vezetésben való részesítésében. 4. A teljes képzőművészeti anyag felleltározása az újonnan rendszeresített cédulákkal. 5. Egy korszerű és egyéni elgondolásokkal létesített néprajzi raktár berendezése. 6. Egy korszerű fotó-laboratórium berendezése. 7. Fényképkatalógus rendszeres vezetése, és az anyag megfelelő raktározása. 8. Egy restaurátorműhely berendezése. (Ebből a célból már küldtünk munkáskádert a restaurátorképző-tanfolyamra.) 9. Ideológiai vonalon a Rákosi-pernek áttanulmányozása a múzeumi dolgozókkal. Minden múzeumi dolgozó kötelezi magát, hogy egy ideológiai munkát (Sztálin művei, Építjük a nép országát, Lenin művei stb.) áttanulmányoz, kijegyzetel, és közös megbeszélésen átadja munkatársainak. 10. A haladó szovjet irodalom, valamint az ideológiai művek terén való könyvbeszerzés tekintetében versenyre szállunk az ország összes vidéki múzeumaival.”99 A közművelődési tevékenység kiszélesítése (kiállítások, előadások, tárlatvezetések), a nyilvántartás korszerűsítése és áttekinthetővé tétele, a műtárgyvédelem biztosítása, valamint a fotó-laboratórium berendezésével a segédgyüjtemények egyikének megteremtése a múzeumi munka megindulását jelentik. Ugyanakkor a kor dogmatikus, ma már egyszerre megmosolyogtató és megdöbbentő szólamai mutatják azokat az elvárásokat, melyek kénytelen-kelletlen teljesítése megnehezítette a múzeumok életét is.100 Az erősen didaktikus népnevelő szándékkal bemutatott sok központi anyag a kiállítások elszürküléséhez, színtelenségéhez és egyhangúságához vezettek, pedig éppen ez a leglátványosabb közművelődési tevékenysége a múzeumoknak. A Takács Endre által megkezdett múzeumszervezési munkát az első főfoglalkozású muzeológus, Solymos Ede folytatta, aki 1950- ben került ide, még ebben az évben igazgatóvá nevezték ki, s két éves megszakítással (1954—1956) nyugdíjba vonulásáig volt az intézmény vezetője. Vele kezdődött el Észak-Bácska néprajzának következetes kutatása, ezen belül a dunai halászat tárgyi anyagának gyűjtése és feldolgozása. Ennek a munkának lett eredménye az egyedülállóan gazdag halászati gyűjtemény, mely a néprajzi anyag legteljesebb egysége. Tevékenységét már az 1951-ben nyílt Dunakiállítás tükrözte, mely egyben a múzeum hivatalos megnyitója és névadója is volt.101 Ekkor kapta —- jellemző módon felülről — a Türr István Múzeum elnevezést. A névváltoztatást a következő indoklás kísérte: ,,A múzeumügy fejlődésének jelen szakaszában szükségessé vált, hogy a múzeumok eddigi elnevezését felülvizsgáljuk, és megállapítsuk vidéki múzeumaink új elnevezését, amely elnevezés a gyűjtemény anyagának és a helyi történeti hagyománynak méltó kifejezője. Ennek értelmében a vezetése alatt álló múzeum a Türr István Múzeum, Baja nevet kapta.”102 Ezen kitételek 18
