Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)
Simon Magdolna: Jelentős építészeti emlékek a századeleji Bajáról
átalakítások mellett — jelentős építészek magas színvonalú épületeit is megtaláljuk ebből a korszakból. A sort nemcsak az évforduló iránti udvariasságból kezdem a Türr István Múzeum épületével. Az 1900-as bajai iparkiállítás ismertetője4 képet is közöl az épületről, mely akkor még a Takarékpénztár hivatalos helyiségeinek adott otthont. (1. kép) ,,E hivatalos helyiséget hat évvel ezelőtt Pártos Gyula fővárosi műépítész terve szerint finom ízlésre valló stylben lettek építve.”5 — olvashatjuk. Vagyis 1894 körül épülhetett, az apatini születésű Pártos Gyula (1845—1916) tervei alapján. Pártos ekkor minden Lechner Ödönnel foglalkozó monográfia és a századforduló építészetét ismertető kiadvány szerint — Lechnerrel társas viszonyban tervezett.5 Amíg azonban tervrajzok, vagy a Takarékpénztár építkezésére vonatkozó iratok, esetleg korabeli újságcikkek nem árulnak el többet a szerzők kilétéről, Lechner szerepét, esetleges szerzőségét — bármennyire szeretnénk — még nem fogadhatjuk el. A homlokzat téglaszalagos díszítése, a középső ablak fölött a jellegzetes oromzat, az aszimmetrikusanelhelyezett bejárat kiemelése a kupolával, a díszes tető azonban erős Lechner-hatást mutatnak. A végleges döntést csak további kutatás hozhatja meg. Nagy segítséget nyújtanának további korabeli felvételek, képeslapok az épületről. A következő két épület térben elég távol van a múzeumtól, de stílusuk — melyet szintén az épületkerámia határoz meg — ide rendeli őket. A Kinizsi utca l/b.-hen jelenleg is óvoda működik. Az egyszerű alaprajzú téglaborításos sgraffitóval díszített épület 1905 táján épülhetett. Ugyanekkorra tehető a Vöröskereszt téri óvoda-iskolaegyüttes is. A két épület L alaprajzú. Az iskolához (Vöröskereszt tér 1/a.) kezdetben tanítói lakást építettek. Az óvodát (Vöröskereszt tér 1/b.) már a későbbiekben bővítették az új, egyszerűbb szárnnyal. Az alaprajz elrendezése az épületeken belül szabálytalan, a funkciókhoz igazodik. Kívül kék mázas kerámiabetétek díszítik, és tégla lizénák tagolják a homlokzatot. Sajnos sem ezeknek, sem a város területén található, hasonló stílusú iskoláknak és óvodáknak nem ismerjük tervezőjét, de feltételezhetjük, hogy a város által kezdeményezett egységes program keretében épültek. Szintén ismeretlen még a tervezője egy jóval nagyobb léptékű épületnek, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank emeletes palotájának a Tóth Kálmán téren.7 A főbejárat ajtaja Tiffany-üvegbetétekkel díszített, s hasonló a lakásokhoz tartozó Bartók B. utcai lépcsőház is. Az itt még látható, de üres stukkókeretes mezőben lehetett a megrendelőre vagy építészre vonatkozó felirat. A klaszszicizáló motívumokkal nagyvonalúan összefogott homlokzat már az 1910 körüli évekre utal. 1910 után sokat dolgozott Baján a „fiatalok” köréhez tartozó Jánszky Béla és Szivessy Tibor, ők — bár elismerték és tisztelték Lechner úttörő szerepét a magyar nemzeti építő stílus megteremtáséért folytatott művészi küzdelemben — inkább a Kós Károly kezdeményezte, a népi építészet szerkezeti tanúságait is alkalmazó irányhoz csatlakoztak. Épületeik közül erre a kecskeméti Művésztelep műteremvillái a legszebb példák.8 Baján még ebben a szellemben tervezték meg dr. Róna Dezső szanatóriumát 1912-ben.9 Dr. Róna Dezső 1907-től Baja Egészségügyi főtanácsosa volt, 120
