Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)

Jegyzetek

506 Gárdonyi (1914) 89. azt írja, hogy a kápolnaispán oklevélpecsételő gyakorlata „IV. Istvánnal véget ér, mert ezután csupán III. Béla király 1183. évi oklevelében fordul még egyszer elő.” Ezzel szemben III. István okleveleiben szerepel utoljára pecsételőként a kápolnaispán. Szentpétery (1923) 101., 107., 120. III. Béla 1183-as oklevelét valóban Redabanus kápolnaispán pecsételte. Szentpétery (1923) 138. Redabanus neve azonban ezen az oklevélen kívül soha sem fordul elő. Kalán pécsi püspök említése is téves. Pauler (1899) II. 484. Az oklevél szerkezete is zavaros. ÁUO VI. 148.

107 Gerics (1956) 31. — ÁUO IX. 204.

108 Szentpétery (1930) 158-h159.

109 A kápolnaispánságnak a királyi középpecséttel való kapcsolatára Bartal 96. hívta fel a figyelmet, de eredményeit hibásan általánosítja.

110 Az átalakulás részletes elemzése Kumorovitz (1942—1943).

111 Gerics (1956) 32.

112 Gárdonyi (1914) 195.

113 Bertényi (1976) 158. — Bertényi (1964) 189.

114 Kumorovitz (1942—1943) 462.

115 Kaprinay I. 464.

,16 Timon (1906) 175.

1,7 Fejérpataky (1895) 7—8.

118 Szentpétery (1923) 1—124. — Hajnal (1959) 196. — Kubinyi (1975) 59.

119 Gouth 32.

120 Hajnal (1921) 59—63.

121 MES I. 97.

122 Szereplésének utolsó évében két Oklevél eancellariusnak nevezi Smiciklas II. 86—87.

123 Szentpétery (1930) 57.

124 Az udvari papságnak hasonló szerepe van ebben a korban a német császárnál. Bresslau I. 447., 595., 603.

125 Smiciklas II. 139. — ÁUO I. 78., VI. 161., 164. Hazai okm. VI. 4.

120 Adorjánról Sebestyén II. 73—74. és Migne 211. kötet 334. hasáb. — Katapánról ÁUO XI. 52. és Karácsonyi II. 328.

127 Kumorovitz (1963) 23.

128 A királyi udvarba kerülő pápai oklevelek hatással voltak a magyar okleveles gyakorlatra. Eckhart (1910) 720.

129 Kubinyi (1975) 6b.

130 Hajnik (1886) 4.

131 Kézai tévedését átvette Csizmadia—Kovács—Asztalos 75.

132 Mályusz (1971) 14.

133 Forster 345. — Magyar fordítása Kristó—Makk 106—108.

134 Mezey (1966) 285—288. — Mezey (1969) 268.

135 Szentpétery (1964) 162.

136 Szentpétery (1923) 241—242.

137 Szentpétery (1930) 85.

138 Timon (1906) 177.

139 CD V/2. 182.

140 Zimmermann—Werner I. 174.

141 Gárdonyi (1907) 45.

142 Hiteles helyként történő működésének kezdetét 1317 körűire szokták tenni. Űjabban, két Oklevélre támaszkodva — Kubinyi (1888) II. 57. és Zichy I. 140. — Gerics (1956) 34. felveti Árpád-kori előzményének lehetőségét.

143 Titkos kancellária (secreta cancellaria) elnevezés 1409. óta CD X. 4. A kisebb kancelláriára Hajnik (1899) 59., de a 7. jegyzet hivatkozása hibás.

144 A nagy kancellária (maior vagy magna cancellaria) kifejezésre az első adat Zimmermann—Werner II. 412., de nem egészen megbízható. A főkancellár Károly Róbert idejében mindig a kalocsai érsek volt. CD VIII. 222., 227. — Anjou I. 448., III. 304.

145 Csizmadia—Kovács—Asztalos 54.

146 Szentpétery (1930) 164.

147 Bónis (1971) 12.

148 Kubinyi (1888) II. 120. — Anjou III. 254., V. 305.

149 Elekes (1952) 348.

181