Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
Katymár és környékének Árpád-kori és középkori története
Geszti János hatalmaskodása ügyében 1472-ben Lengel-i Bálint a királyi ember. 503 Ö szerepelt az előbbi perben is, 1489-ben, a bizonyára férfikora delén túl járó, Lengel-i Balázs még mindig teljesíti Mátyás megbízatásait, de az is kiderül róla, hogy ekkor már Bodrog megye választott nemes esküdtje.504 Lengyel neve tehát 1323 és 1489 között 39 ízben szerepel az általunk közölt oklevelekben. Döntő többségében azonban ott lakó nemesek kialakulóban lévő vezetékneveként kerül elő, s csak ritkán hallunk magáról a településről. Minden jel arra mutat, hogy a faluban több kisnemesi család élt, akiknek néhány jobbágytelkük volt. Nemesi voltuk miatt szerepelnek kiemelkedően sokszor királyi és megyei emberként a peres ügyekben. A falu határát azonban így is kijelölik azok a szomszédos falvak, melyekkel együtt szerepel: Eszter, Bököd, Patalaszentpéter, Bothalma és Katymár között feküdt. Emlékét máig is élő helynév őrzi. Ez bizonyára azért maradt fenn, mert a falu a török korban is lakott volt. 1554-ben, 1570-ben és 1590-ben a zombori nahijéhez sorolva tartják számon a defterek (török adókönyvek).505 1598-ban ugyan Esztergom vidékére költöznek, sok környékbeli társukkal egyetemben, a falu délszláv lakói, de helyükbe újak jöttek.506 1 7 2 6-ban a Latinovics család szerezte meg az ekkor már lakatlanul álló területet. Legyen a Kígyós katymári és borsodi ágának összefolyása által alkotott területtől keletre és északra feküdt. Borsod felé a Kamenyák-halom volt a határ, amint azt 1737-ben egy 80 éves ember vallotta.507 Maga a falu a Kígyóstól és a Fekete-tó mocsaraitól délre lehetett. A terület egésze ma szántóföld, néhány laposabb helyén kevés réttel vagy legelővel. Az 1950-es évek végéig, a forgalom leállításáig, vasúti megállója volt Ólegyen néven. 1921 után Jugoszlávia felé az utolsó állomás lévén, a térképek rendszeresen feltüntetik.508 PATALASZENTPÉTER A Pota-Pata helynevek személynévi eredetűek.509 Pata honfoglaláskori hadvezér lehetett.510 Szentpéter a falu templomának a védőszentje. A kettő összeolvadásából keletkezett a helynév. Neve 1208-ban kerül elénk először, de ez nem eredeti, hanem később átírt (1395) oklevélben szerepel.511 Szenthpeter helység 1322-ben is előfordul és ekkor a margitszigeti (Óbuda) apácáké.512 Mivel azonban több Szentpéter nevű hely is volt Bodrog megyében, kétséges, hogy a Katymár határában lévőről van-e szó. 1323-ban azonban már bizonyosan a mi falunk szerepel abban az oklevélben, melyben a kalocsai káptalan jelenti Károly Róbertnek, hogy Bechey Imre mestert beiktatta Bátmonostorba és tartozékaiba. Bathaliascentpetur a kayand-i és lengel-i nemesek, valamint Batorighaza szomszédságában van.513 Az oklevél örökölt birtokoknak mondja a felsoroltakat, melyeket békétlen időkben hatalmaskodó és erőszakos kezek elragadtak Becheytől, de ez aligha felelt meg az igazságnak. Hogy nem volt minden rendben az adományozás körül, azt egy későbbi (1345) oklevél is bizonyítód
