Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
A hiteles helyek
lütták a kérdéses ügyet és erről bizonyságlevelet kértek. Ez később kiterebélyesedik. Gertrúd királyné 1214-ben a király helyett a két érsekkel és más előkelőkkel ítélkezve már nem a korábban szokásos poroszlót (pristaldus) küldi ki a határok megvizsgálására, hanem egy bácsi kanonokot és a budai prépost káplánját, és ezek jelentése alapján hozza meg ítéletét.333 Káptalanjaink és konventjeink hitelességét kifejlődésük kezdetén tisztára a lakosok bizalma, s a bizalom szülte szokás szentesítette.334 Kiadványainak tekintélye azonban a XIII. század végén rohamosan növekszik, sőt a XIII. század elején néha hitelesebbek a királyéinél.335 A hiteleshelyi működés nem egyszerre és egy időben indult meg. A tekintélyesebb káptalanok: az esztergomi, győri, budai, veszprémi, székesfehérvári 1210 körül már hiteleshelyi jelleggel rendelkeznek. A XIII. század közepe táján a hiteleshelyeknek a hatósági eljárásba való bevonása kezd általánossá válni. Maga az eljárás a következőképpen folyt le: Aki mást meg akart idéztetni, vagy sérelméről vizsgálatot (inquisitio) tarttatni, a királyhoz vagy az illetékes nagybíróhoz fordult és tőle parancsot (mandatum) kért valamelyik káptalanhoz vagy konventhez. A paranccsal a fél a címzett testülethez ment, majd gondoskodott a királyi ember megjelenéséről. A királyi és a hiteleshelyi ember az eljárás előtt megesküdtek, hogy törvényesen járnak el, nem hagyják magukat megvesztegetni, és eljárásukról igaz jelentést tesznek. Ezek után a helyszínen közösen végrehajtották az idézést, vizsgálatot stb., majd az egyházi testülethez visszatérve, újabb eskü alatt jelentették eljárásuk eredményét. Egybehangzó jelentésüket a hiteleshely a kiküldő királyhoz vagy nagybíróhoz címzett oklevélbe foglalta (relatio), s az írott jelentést a fél kezébe adta.336 A középkorból legalább 68 hiteleshelyet ismerünk.337 Működésük lassan áttekinthetetlenné vált. Királyaink törvények sorával igyekeztek rendet teremteni a hiteleshelyek működése terén. Az 1351-i törvény 21. cikke megállapítja, hogy a káptalanok kiket küldhetnek ki bizonyságként királyi mandátum alapján, s hogy a kiküldöttnek mi jár a felektől.338 A későbbi rendelkezések tovább fejlesztik e kérdés jogi oldalát.339 Nagy Lajos 1353-ban minden hiteleshely pecsétjét Budára küldette fel, hogy hitelességükről meggyőződjék.340 A kisebb hiteleshelyek működését pedig már 1351-ben megszüntette.341 A pecsétvizsgálat után legnagyobb számmal (28) a káptalanok szerepelnek. Csak a háj szentlőrincitől (ma Jugoszlávia területén fekvő) és mizslyeitől vették el pecsétjüket.342 Az egyes hiteleshelyek működésének területére vonatkozó intézkedésekről nincs tudomásunk. Természetes azonban, hogy minden hiteleshely a hozzá közelebb eső környék okleveles szüksékletét elégítette ki, tehát az őt környező néhány megye területén működött.343 Ezért vezet messze kiemelkedően Katymár és környékének esetében a kalocsai káptalan a maga 18 oklevelével, melyek közül tizet a királyhoz, négyet a nádorhoz és egyet a macsói bánhoz címzett. A fennmaradó három másiknak nincs címzettje, mivel bizonyságlevelek csupán. Lényegében tehát a királlyal és a nagybírákkal leveleznek, akik megbízatását telje-46
