Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
A nemesi vármegye
Pongorach nevű birtokán, akkor az apát előbb maga elé idézte bűnös jobbágyait — s nyilván kihallgatta őket —, s csak aztán ment a nádor elé.2'8 Általában az egész feudális korra jellemző, hogy a falusi települések igazgatásában és bíráskodásában a földesúré a hatalom. Mégis kialakul a falvakban bizonyos igen szűk körű önkormányzat: olyan mértékű, amit a földesúr megenged. Ennek az önkormányzatnak az élén a bíró áll, aki a családfőkkel, esetleg a nép véneivel igazgat és ítélkezik. Bizonyára az első települések központjában levő tűzről, ahol a szakrális, az igazgatási és a jogszolgáltatási események végbementek, nevezték a bíráskodás helyét a falu füstjének,m A faluközösség feladatait a falu önkormányzata által hajtotta végre. Ez az önkormányzat falvanként igen különböző lehetett.280 Mivel az emberek egy kisebb-nagyobb csoportja térbelileg tartósan együtt élt, mindenképpen támadtak közös ügyek, melyek a földesúri hatalmat nem érdekelték, elintézésük tehát az együttélő közösségre maradt. A falu önkormányzatának egységes szabályozása törvényekben sehol sem történt meg. A gyakorlati élet helyenként alakította azokat, a birtokos akaratával vagy anélkül, s a falunak végül is ilyenképpen megformálódó szabályait, mintegy „törvény”-eit, jó ideig le sem igen írták.281 Ami keveset tudunk, azt éppen az oklevelekből lehet kihámozni. Anyagunkban több alkalommal is szerepelnek falusi bírák. 1390-ben Benedeket, egykori katymári bírót rabolták ki a szeremlei országúton. Benedekről világosan megmondja az oklevél, hogy csak valamikor volt bíró. Ilyen minőségében bizonyára eljárt valamilyen ügyben az őt kifosztó és megverő Haraszti Simon fia Benedekkel szemben. A régi sérelemről ugyan nem esik szó, de erre gyanakszunk, mert ugyanebben az oklevélben Garai Istvántól lovát, pénzét elvette ugyanaz a Haraszti Simon fia Benedek, mert Garai ménesbeli lovait keresni merte rajta.282 1420-ban, egy nehezen értelmezhető oklevélben, arról esik szó, hogy egy bizonyos Balázs a Töttös család katymári birtokáról négy ökröt hozott el és azokat Vadas János katymári bíró ítélete értelmében Madarason őrizte.283 A kalocsai káptalan 1430-ban jelenti Zsigmond királynak, hogy Töttös Lászlót a bátai konventtel szemben perbe idézte, és több jobbágyának előállítását rendelte el. Az előállítandók között szerepel Villicus Pál is. Villicus bírót jelent magyarul. Azt azonban nem tudjuk eldönteni, hogy az adott esetben a villicus hivatalban levő bírót jelent, vagy Bíró Pál volt a jobbágy neve. Erre az utóbbira gyanakszunk, mert a többi név is vezetéknévként szerepel az oklevélben.284 Bizonyára vezetéknév Bíró Pál szentlászlói jobbágy neve is.285 Ismerjük még Arpadi Benedek somogyi (1406) és Fodor Máté nagybaracskai (1489) bíró nevét.286 Az utóbbiról azt is tudjuk, hogy az elfogott hatalmaskodckat az ő házába vitték és itt őrizték. Az éjszaka csendjében azonban az elfogottakat kiszabadították társaik, a bírót és több jobbágyot súlyosan megsebesítették. A bíró házánál valamilyen börtönnek is lennie kellett. A hatalmaskodókat ugyanis „bilincseikkel és láncaikkal, melyekkel fogva tartották” őket, együtt vitték el. 1428-ban a szabad-37
