Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
A nemesi vármegye
tottak (szolgabírók, esküdtek). A XIII. század legnagyobb részében ugyan a megyésispán (comes) maga intézkedik az eléje utalt vagy hozzá tartozó ügyekben, de a serviensek lassan bevonták bírói működésükbe a vármegyék ispánjait is.253 E folyamat a XIII. század utolsó negyedében zajlott le.25'' A comes azonban továbbra is a király tetszéséig bírta hivatalát.255 Lényegében a királyi hatalom képviselője és annak jogait hivatott érvényre juttatni. A nem nemesek alsóbb fokú bíróságaival szemben a vármegyei ispán bíráskodása a fellebbviteli hatóság.250 A kialakult nemesi vármegye hatósága még maga a főispán volt, minthogy a szolgabírók a XIII. században még csak az ítélőszék keretében, tehát az igazságszolgáltatás terén működtek. Minden más ügyben a főszolgabíró intézkedett, és adott ki oklevelet, a saját neve alatt ugyan, de nem hivatali hatalmánál fogva — ez lényeges —, hanem csak királyi megbízás alapján.257 Ez persze magán a tényen nem változtat. Eleinte a királyok a főispánnak küldik parancsaikat, értesítéseiket. Ő azután közölte ezeket alispánjával és szolgabíráival, akik jelentést tettek neki, ha utasításai szerint eljártak. A XIV. század második felétől azonban lassan megváltozik a helyzet, a főispán kevésbé tevékenyen vesz részt az apróbb ügyek intézésében, a királyi parancsok mind gyakrabban szólnak közvetlenül az alispánnak (vicecomes) és a szolgabírónak. Ezek végzik egyre nagyobb önállósággal a vármegye igazgatását.258 A vármegyék alispánját (néha alispánjait), egészen a XVI. századig, a főispán nevezte ki földesúri famíliájának tagjai közül. Érdekében állott, hogy minél inkább tőle függő, kezében tartható egyént nevezzen ki, néha egyenesen alacsony sorból való embert.2’1 A megyék csak 1486-ban érték el, hogy az alispán megyebeli és tekintélyes ember legyen.200 Bodrog megyében eredetileg csak egy alispán volt, de később (1389) számuk kettőre, majd (1437) háromra szaporodott, bár e szám a mohácsi vészig ingadozott.261 Katymár környékének okleveleiben a következő alispánok szerepelnek: Bakoch testvére Gál mester és István fia Lőrinc ketten (1390), Seleud-i Albert mester (1391), Fyrfalua-i István fia Lőrinc (1393), Vizkes-i Péter fia András mester és Ders-i János ketten (1400), Regy-i Kozma (1406), Reeg-i Kozma (1408), Aranian-i Vrdegh István és Vrayad-i Péter ketten (1420), Petkhe-i László (1438-ban kétszer szerepel), Kathay László (1458), Gezth-i László (1462).202 Okleveleinkből tehát tizenkét alispán nevét ismerjük. A mintegy 160—170 évet átfogó okleveles anyagunkban csak 1390-ben, 1400-ban és 1420- ban, tehát összesen három alkalommal van két alispánja a megyének. (Hangsúlyoznunk kell, hogy csak a katymári anyagot vizsgáljuk.) Egyetlen esetben fordul elő, hogy egy nemes három évig volt alispán, mert aligha kétséges, hogy az 1406-ban szereplő Regy-i Kozma és az 1408-ban Reeg-i Kozma azonos személy. Mindebből kiderül, hogy az ügyek döntő többségét az alispánok intézték el — látni fogjuk majd — a szolgabírákkal karöltve. Ispánnal (comes) több ízben is találkozunk okleveleinkben, de megnevezésük és jogállásuk korántsem olyan egységes, mint az 34
