Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
A nagybírák
rek előkészítése, elhalasztása — esetleg más bírói helyettesekkel együtt, vagy azok mellett — az ítélömesterre maradt.211 Ritka volt az olyan ügy, mely a nádor vagy a király elé került. Talán Várdai István és Töttös László örökösödési szerződését láthatta a király, vagy tudhatott az ügyről, hiszen két, országosan is kiemelkedő hívének egyezkedéséről volt szó.212 Anyagunkban egyetlen országbírói oklevél van. Ez feltűnően kevés, hiszen az alig valamivel nagyobb számú szeremlei oklevelek közül 18 származik tőle.213 Az ügyben eredetileg a király nevében kelt két oklevél, melyek a pécsi káptalannak és a szekszárdi konventnek szóltak. Azok teljesítették a kiküldetést és az okleveleket Bátmonostori László fia László sértettnek adták át. Ez megbízta Literatus Pétert — nyilván iskolát yégzett familiárisát —, hogy az ügyet az országbíró elé vigye. így történt azután, hogy Kaplai János országbíró ítélte el Geszti Lőrinc fia Jánost, mert szolgái a katymári jobbágyoktól, amikor azok békésen haladtak az országúton, minden pénzüket és holmijukat elvették. A katymáriak azután, úgy jó másfél hónap múlva, egy távolabbi községben felismerték az egyik rablót és mindjárt fogságba is vetették. Ezek után vitte uruk, bátmonostori Töttös László, az ügyet az országbíró elé.214 Kaplai János ekkor (1394) már másodszor országbíró. Kaplai az előkelő Rátót nemzetség tagja volt, akik közül a XIII. században többen a nádori méltóságra emelkedtek.215 Testvére, Demeter, esztergomi érsek volt.210 Az ítéleteket a nótáriusok, azaz jegyzők foglalták írásba, akiknek a feje a protonótárius, vagyis első (fő)jegyző már 1263-ban feltűnik egy oklevélben.217 (A főjegyző fogalma természetesen egészen más, mint a két világháború közti főjegyzőké.) A nagybírói kancelláriában, legalábbis a XIII. században, de később is, döntő fontossága volt a familiárisoknak. Ez annyit jelent, hogy a nagybíróhoz tartozó, neki lekötelezett kisebb nemesek és szabadok látták el, uruk megbízásából, a kancellária teendőit. A nagybíró távozásával vagy halálával személyzete is szétszóródott, jegyzői kara más nagybírónál, vagy máshol keresett alkalmazást. Az irodák szerény keretek között működtek. 1386-ban például a nádoré nem érte el a tízes létszámot.218 Az Anjouk alatt megnövekszik a feudális jog tekintélye, súlya, s ezzel párhuzamosan a peres ügyek száma. Ez komoly pénzbeli nyereséget jelentett a kancelláriában dolgozók számára. A vitás, peres ügyek belső ellentmondásait ismerve, nem egyszer kisebb-nagyobb földbirtokot is sikerült megkaparintaniok. Alapjában véve azonban jól és hűen szolgálták uruk és a feudális állam jogbiztosító tevékenységét. A BÁN Az Árpád-kori és középkori Magyarország déli határának előterében szervezett katonai-közigazgatási egységeket (országrészeket) bánságnak nevezték.219 Ezek élén közvetlenül a királynak felelős tisztségviselő: a bán állott. Szent László 1091-ben elfoglalta Horvátországot, s ennek kormányzójául Ugra comest 29
