Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
A nagybírák
sonalis praesentia), mely elé idéztetni annyi, mint az országbíró elé perbe hivatni. A királyi jelenlét bírósága kezdetben valóban a király és tanácsának személyes ítélkezését valósította meg, később azonban a legmagasabb rangú, de az uralkodótól szervezetileg elkülönülő fórummá vált. ítéleteinek súlyát éppen az adta meg, hogy a király, és lehetőleg nagyszámú főpap és báró vett részt meghozatalukban, de Zsigmond európai politikájának nagyralátó céljait követve, évekig távol volt hazánktól, a nagyurak pedig vagy őt kísérték, vagy egyházi javadalmaik, óriásbirtokaik ügyeivel foglalkoztak. így aztán nem egyszer az alnádor és alországbíró kezébe kerültek az ügyek.205 A királyi különös jelenlét bírósága kifejezést Zsigmond korában akkor használják, ha valamelyik pert a nádortól, vagy országbírótól jogorvoslás végett a király személye elé vittek, vagy ha a király valamely ügyet személyesen kívánt elintézni.'’"1' A király ilyenkor nem feltétlenül a kúriában ítélkezett, hanem ahol az idő szerint tartózkodott. A bíráskodási határnap kitűzésének formulája: Ubi pro tunc Deo duce (vel auspice) personaliter in regno Hungáriáé constituti fuerimus. Kiterjedt jogkörének megfelelően az országbíró már viszonylag korán az ország legfőbb méltóságai közé emelkedett. 1290- ben a király — csökkenő hatalmának megfelelően — a nádor, a tárnokmester és az alkancellár mellett az országbíró kinevezéséhez is köteles volt nemesei tanácsát kikérni.207 Növekvő munkájának támogatására 1221-től alországbírót vesz maga mellé.208 A XIII. században már egyre sűrűbben találkozunk az országbírói intézmény alacsonyabb rangú beosztottjaival.200 1234-ben említik először az országbírói ítélőmestert.210 Az ítélőmester (nádori és országbírói) a kúria egyik legfontosabb, a bíráskodásban szinte nélkülözhetetlen személye. Előtte folynak a legkülönfélébb ügyek, nála egyezkednek a felek, ő készíti elő s utalja át szükség esetén más bíróság elé a pereket, főnöke tanácsában és azon kívül szakvéleményt mond, nyilatkozik az oklevelek hitelességéről, gondoskodik főnöke nevében az oklevelek kiadásáról, nádori közgyűléseket tart mások társaságában, s ha szükséges, főnöke bíróságát is teljesen önállóan vezeti. A nádori és országbírói ítélőmester széles jogkörét és növekvő szerepét az udvari bíróságok előtt tárgyalt ügyek rohamos szaporodásának köszönhette. A nádori és országbírói ítélőszék nagy ügyfélforgalma lehetetlenné tette, hogy a nádor, az országbíró és társai minden kevésbé fontos üggyel személyesen és érdemben foglalkozzanak. Az ország nagybirtokos főurai — akik közül a nagy bírák kikerültek — amúgy sem lettek volna hajlandók idejük javát ezekkel a piszlicsár ügyekkel tölteni, másrészt az oklevelek írásában és olvasásában, a kúriai ügyintézésben való járatlanságuk miatt sem tudták volna ezt megtenni. Kellett tehát egy olyan ember, aki az ilyen ügyeket és a komolyabb perek előkészítését is levette főnöke válláról. A nádor, az országbíró továbbra is bírószéke vezetője maradt, de személyesen és bírái tanácsában döntési jogával csak a komolyabb, politikai szempontból fontos ügyekben élt, a többi lebonyolítása, a felek meghallgatása, a bírságok kiszabása és behajtása, a pe-28
