Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
A nagybírák
bíráskodás aránya fokozatosan az utóbbi javára tolódott el. Érdekes, hogy a gyűjteményünkbe felvett Bodrog megyei közgyűlés viszonylag későn (1391) zajlott le.168 A nádornak megyéről megyére kellett utazni az országban, hogy az előre kihirdetett közgyűléseken a megsértett jogrendet helyreállítsa.'“' Ilyen alkalmakkor nagy tömeg gyűlt össze, miért is a gyűlések nem a falvakban, hanem az azok mellett elterülő szabad mezőn folytak le. Ezért történt a hely meghatározása is így: „Bodrog helység közelében” közgyűlés tartatott. Az időpont lehetőleg a melegebb hónapokra esett, hiszen a nyílt mezőn való táborozás télen csak nehezen volt lehetséges. A Bodrog megyei közgyűlést is Szent György utáni alkalmas vasárnapon tartották, tehát valamikor április legvégén. A nádor általában több megyét látogatott meg egymás után, s azokat jó előre értesítette. 1351-ben Győrnél kezdi, innen Veszprémbe megy, onnan Pozsonyba, végigjárja az északnyugati és keleti megyéket, s szeptemberben Ugocsából lejön Bácsba, októberben Szerémben van, s innen október 24-én Zalába ment. Körútját november elején Tolnában fejezi be.170 A közgyűlés rendszerint hétfőn kezdődött és szombatig tartott. Ezért nevezik octavak-nak, azaz nyolcadoknak. Miután azonban a nádornak egyéb dolga is akadt, csak 8—10 évenként került sor egy-egy megyére. Ha a nádor közgyűlést nem tudott tartani, értesíteni tartozott a királyt, aki alkalmanként is kinevezhetett valakit a közgyűlés megtartására. A gyűlésen kezdetben mindenki megjelenhetett, Nagy Lajos idejétől csak a nemesek. Az interregnumnak és Károly Róbert uralkodásának legelső, zavaros időszakában a nádor nem teljesíthette vidéki kőrútjait, a generális kongregációk hatáskörébe tartozó hatalmaskodási, gyilkossági, rablási és egyéb ilyenfajta ügyek pedig természetesen megszaporodtak. A már kialakult megyei hatóság a maga hatáskörén belül próbált segíteni önmagán, s kitágítja a bíráskodást.171 Károly Róbert uralmának megszilárdulása után csökkenni kezd ugyan ennek jelentősége, de többé el nem múlik.172 A Katymár környékével kapcsolatos nagyszámú megyei oklevél is ezt bizonyítja. Bodrog megye különösen erőteljesen igyekszik kialakítani a maga hatáskörét. 1420-ban Garai Dezső bán azért büntet meg egy Bodrog megyei szolgabírót, mert az ő tudta nélkül hívott össze egyetemes gyűlést.173 A szolgabírónak erre valóban nem volt joga, bár az igazságszolgáltatást hosszú éveken keresztül nélkülözni nem lehetett, s ezért már 1298-ban a nádor távollétében minden ügyet a megyei hatóság elé utalnak. Hogy mi volt a nádori közgyűlésnek a feladata, azt nemcsak az ott tárgyalt ügyekből tudjuk megállapítani, hanem megmondja maga az oklevél is: „a vármegye nemeseinek egyetemével és egyéb, bármely állású és állapotú emberével a tolvajok, rablók, útonállók és más megrögzött gonosztevők megzabolázására és kiirtására, valamint hogy minden panaszosnak igazságot szolgáltassunk, a királyi fenség Szent György utáni alkalmas vasárnapon Bodrog helység közelében közgyűlést tartatott” — olvashatjuk a Bodrog megyei közgyűlésről (1391) készült oklevélben. 24
