Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
A magyar állam szervezete
a gyakorlat megszűnt.145 Az alkancellárok rendszerint püspökök, vagy ha prépost volt csupán az alkancellár, akkor sem kellett okvetlenül székesfehérvári prépostnak lennie.m A XV. században már élesen elvált egymástól a két kancellária: a nagyobb a külügyi és belügyi kormányzattal, a kisebb a jogszolgáltatással kapcsolatos ügyeket intézte, és a rájuk vonatkozó okleveleket állította ki.147 A kancellária személyzetére (főjegyző, jegyző, irattáros) vonatkozóan a XIV. századtól vannak adataink.148 Ók végezték a gyakorlati munkát. Érdekes színfoltot jelent Hunyadi János kormányzósága. Ekkor ugyanis a királyi kancellária tovább működött, de az valójában nem a régi folytatása.149 A kormányzó saját, erdélyi vajdasága korából származó embereit ültette a kancelláriai tisztségekbe.150 Mátyás tudatosan formálta át az államot és társadalmat. Következetes reformokkal új arcot akart adni az egész uralmi hatalomnak. Eenne természetesen a kancelláriának is.151 Uralkodása óta fordulnak elő gyakrabban, és azóta mind sűrűbben szerepelnek az oklevelekben a királyi titkárok (secretaries).152 Bizalmas jellegű szerepkörüknek megfelelően a király akaratát közvetítik, és hajtják végre az államkormányzatban és a bírósági gyakorlatban. 1464-ben alaposan átszervezi a kancelláriát. 1458-ban történt koronázása óta lényegében egyetlen kancellária működött. A reform most hivatalosan is egyesíti a nagy és titkos kancelláriát.153 Az új kancelláriai tisztségre Várdai István kalocsai érseket és Vitéz János váradi püspököt nevezi ki. Vitéz János elsősorban diplomáciai tanácsadóként szolgálja a királyt. Várdai István irányítja a kancelláriát.154 A katymári oklevelek közül egyetlenegyben szerepel az alkancellár: András csázmai őrkanonok. Az 1428-ban kiadott oklevélben Zsigmond király utasítja Lévai Cseh Pétert és Maróti János macsói bánokat, hogy a Töttösök birtokain (Patala, Eszter) elkövetett hatalmaskodást vizsgálják ki. Az érdekelteket hívják össze a megye törvényszékére meghirdetett közgyűlésre. A kalocsai káptalan embere mellé András őrkanonokot küldik, aki a király „nagyobb pecsétjének” alkancellárja.155 Az ügy súlya nem indokolja ilyen magas méltóságban lévő tisztviselő kiküldését.156 A Töttösök lehettek jóban vele, rokonai éltek Bodrog megyében, vagy András csak elunta a királyi udvart, és egy kis utazásra vágyott? Az igazi okot nyilván sohasem fogjuk megtudni. A másik oklevélben Várdai István kalocsai érsek szerepel. Ebben Mátyás király megerősíti azt az egyezséget, mely az érsek („legfőbb és titkos kancellárja”) és Töttös László között jött létre 1466-ban.157 Az öregedő Töttös László valamennyi birtokát az érsekre hagyja, akitől 8000 forintot vesz fel ennek fejében. Miután Várdai István ekkor már kancellár, szükségesnek tartotta az oklevelet a királlyal is megerősíttetni. Egy másik átiratra pedig Országh Mihály nádor is ráfüggeszti pecsétjét, „nehogy a tény bármikor gyanú alá vétethessék”. A Töttösök magvaszakadtéval így került a hatalmas vagyon a Várdai család kezébe. 22
