Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)

A magyar állam szervezete

legfőbb központi hatalmat az ún. Országos Tanács gyakorolta. Féléves működése idejéből mindössze hét oklevelet ismerünk.'1 Zömül perhalasztás, de valamennyi csak arra szolgált, hogy a fcurak időt nyerjenek a legnagyobb függő kérdésnek, a királylyal való kiegyezésnek megoldására. A hét közül kettő a bátmonostori Töttösökkel kapcsolatos.72

A mi most lefordított anyagunkban is tükröződik valamelyest — ha közvetetten is — Zsigmond fogságba vetése. Uralkodásának kezdetétől fogságáig (1387—1401) mindössze 9 oklevelet adott ki 14 év alatt, a hátralevő 36 évben viszont 32 oklevél kelt az ő idejéből; jeléül annak, hogy a király többet törődik az ország belügyeivel, illetve olyan nagybírákat nevezett ki, akik folyamatosan viszik a jogi cselekményeket.

A koronára való esküvés anyagunkban először abban az oklevélben fordul elő, melyben Losonczi István macsói bán, egyszersmind Bodrog megye ispánja összeírja a megye tolvajait és gonosztevőit. Az általános megyegyűlést 1391. április 30-án tartották Bodrugh helység közelében, és — többek között — lengyeli Rufus Pált és Antal fia Andrást tolvajnak minősítették. A macsói bán, Bodrog megye alispánja, a két szolgabíró, valamint a 12 esküdt „ .. . az Istennek járó hitre és király urunk, valamint királyi szent Koronája iránti hűség megtartására az esküt letették arra, hogy mindenben megtartják az igazságot, azt meg nem tagadják, sem el nem nyomják, a hamisságot ki nem igazítják és az Űr keresztfáját érintve érett és megfontolt tárgyalással minden megrögzött gonosztevőt név szerint elősorolnak”.73 A bácsi káptalan pedig egy hatalmaskodási per során 1420-ban gyűlésre hívta össze Bodrog megye nemeseit, akikkel „ ... az istennek járó hitre, valamint a felséged és királyi szent koronád iránti megtartandó hűségre, a kereszt éltető fájának érintésével” letétette az esküt, majd egyenként kikérdezte, és feljegyezte vallomásukat.74 Zsigmond idején a fentebbi, sokszor szó szerint megismételt szöveg, többször előfordul okleveleinkben.75 Az 1430-as évek után lerövidül, és egyszerűsödik a forma. Rendszerint „ ... az Istennek járó hitet, irántunk és szent koronánk iránti hűséget megerősítve tudjátok meg a tiszta igazságot ...” szavakkal utasítja a király a perbeli előzmények kivizsgálásában szereplő tanúkat és a megyebeli embereket az eskütételre.76

Zsigmondnak fia nem lévén, egyetlen leánya Erzsébet, illetve annak férje, Albert (1437—1439) követte őt a trónon.77 Zsigmond halála után a rendek még a koronázás előtt (december 18.) elfogadtatják, és hitlevélbe foglalják a megválasztás feltételeit.78 A királyi pártól ígéretet kaptak arra, hogy az ország régi törvényeit, jogszokásait és szabadságát a régi — vagyis Zsigmond előtti — állapotba helyezik vissza, a behozott újításokat és káros szokásokat megszüntetik. Mentesítik az egyházakat a közelmúltban bevezetett adófizetéstől, nem juttatnak egyházi javadalmat világiaknak, nem bízzák a királyi jövedelmek kezelését külföldire, az országnagyok nélkül nem döntenek a tisztségek betöltéséről, a királyi jogokat és a korona jogait csak az országnagyok hozzájárulásával idegeníthetik el.7'J Az 1438. január 1-én

15