Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban - Bajai dolgozatok 4. (Baja, 1980)

A szeremlei oklevelek magyar fordítása

és határvonalai szerint, amelyek Lajos király úr kiváltságlevelébe vannak belefoglalva és abban összeírva. Lajos király úr említett ki­váltságlevelét az apát úrnak vagy törvényes ügyvédjének ott ere­detiben be kellett mutatnia. Az apát úrnak vagy törvényes ügyvéd­jének megmutatása mellett mindig azon irányba és helyek felé kel­lett haladni, amelyeket a kiváltságlevélben foglalt határjelek vonula­ta jelzett és mindenütt határjelekkel kellett megjelölni. Majd László mester Bathmonostra nevű birtokát, magának Lászlónak vagy ügy­védjének a határjelek és a határvonal megmutatása mellett, László mesternek vagy törvényes ügyvédjének megmutatása szerint kellett hasonlóképpen megjárni és határjelekkel megjelölni. Ha a felek a ha­tárjárásban és a határjelek megmutatásában egyetértenek és köztük ellentmondás nem lesz, akkor a felek előbb írt jogát, egymástól jól megkülönböztetett, szembetűnő határjelekkel a feleknek örökös tu­lajdonul rendeljék. Amennyiben azonban a felek a birtokjárásban és a határjelék megmutatásában nem értenek egyet és köztük ellent­mondás lenne, akkor a föld azon részét vagy részeit, amelyeknek megmutatása a felek között vitás marad, királyi mértékkel mérve vagy szemmel becsüljék fel, megtekintve és megfontolva minden hasznát, minőségét, mennyiségét és értékét, más derék férfiakkal együtt, Istent tartva szem előtt. Az ország törvényének kívánalma szerint becsüljék meg azt is, ami a vitatott földből a felek birtoká­ban volt ; és ha az apát úr birtokának a kiváltságlevél szerinti határ­jeleit láthatóan megmutatja, nézzék és szorgosan tekintsék meg. Ezek után az említett kalocsai káptalan köteles a birtok megjárásának, a határjelek megmutatásának, megjelölésének, vélelmezésének, felül­vizsgálatának és felállításának lefolyásáról az említett nyolcad 8. napjára [jan. 20.] király urunknak hűséggel jelentést tenni. Vízke­reszt ünnepe nyolcadának 8-ik napjáról a felek által előadottak vizs­gálata János comes levele, majd mikor királyi kegyből az országbírói tisztség tőle elvétetett és Konye fia Simon bánra, egykori ország­bíróra ruháztatott, az ő halasztó levele értelmében mindig új határ­időre áttéve, az Űr 1395-ik évében Szent Mihály arkangyal ünnepé­nek nyolcadához [okt. 6.] érkezett. A nyolcad elérkeztével egyfelől Hydaga-i György, a Batha-i apát úrnak, János testvérnek részéről a Peohwarad-i egyház konventjének ügyvédvalló levelével, másfe­lől literatus Péter, Bathmonostra-i László fia László részéről királyi ügyvédvalló levéllel megjelentek Simon comes előtt és mindketten bemutatták Simon comesnék a Peohwarad-i konvent jelentő levelét az előzményekről, melyet király urunkhoz intézett. A királyi embe­reknek a János comes ítélő meghagyása szerinti ténykedése egyál­talán nem vezetett eredményre a megszabott határidőben a kiküldő felek számára az említett levélben kifejtett okokból. László mester képviselője azt állította, hogy a Lajos király úr kiváltságlevelébe át­írt Szent László király kiváltságlevele szerinti határjeleket jobban és helyesebben tudja megmutatni, mint ahogy az apát úr mutatta. Mivel László mester háromszor nem jelent meg, Simon comes elő­ször bírság terhe nélkül, majd Frank comes három alkalommal bír­ság terhével a pécsi egyház káptalanjának levélben a feleket az ő tanúskodásuk mellett az előzők végrehajtására és teljesítésére ki­­küldve mindig arra kérte a káptalant, hogy ezeknek lefolyásáról király urunknak jelentést tegyenek. Ennek végrehajtására azonban 92

Next

/
Thumbnails
Contents