Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban - Bajai dolgozatok 4. (Baja, 1980)

A szeremlei oklevelek magyar fordítása

ben mint királyi emberek az alperes Lászlónak részéről, elmen vén a feleknek Zeremlyen és Bothmonostra nevű birtokaira a most következő Vízkereszt nyolcadán [1395. jan. 13.], vagy más alkalmas és megfelelő napokon, a törvényesen összehívott szomszédokkal és határosokkal vagy törvényes képviselőikkel az előzményeket mind és azok mindegyikét a mi előbb mondott bírói meghagyásunk és mondott ítéletlevelünk szerint, vagy a felek által itt egyéb bemuta­­tandóknak tartalma szerint tegyenek, hajtsák végre és teljesítsék minden változtatás nélkül mindenképpen a fent írt módon. Ezek után a határjárásnak, a határjelek bemutatásának, megjelölésének, felülvizsgálatának és felállításának lefolyását ugyanazon nyolcad 8. napjára [1395. jan. 20.] király urunknak hűséggel jelentsétek. Mi­vel pedig László a mondott bírságot, melyet nekünk és az ellenfél­nek meg kellett volna fizetnie, nem fizette meg, ezért ugyanazon nyolcad 8. napján kétszeresen tartozik megfizetni. Kelt Vissegrad-on, az előbb jelzett határidő 34. napján [nov. 8.], az Űrnak 1394-ik évé­ben. (Zárlatán kis kerek, felső szélén pedig hosszúkás pecsét töredékei­vel.) 1395. február 12. Visegrád. (Zichy Okmánytár IV. 458. szám.) Kaplai János országbíró a hátai apátnak szeremlei birtokán el­követett hatalmaskodás tárgyában Bátmonostori Lászlónak es­küt ítél. Mi, Kapla-i János comes, Isten kegyelméből Magyarország ki­rályának, Zsigmond úrnak országbírója, emlékezetül adjuk, hogy János testvér, Batha-i apát úr a mi halasztó levelünk szerint Víz­­kereszt ünnepének nyolcadán [jan. 13.] személyesen megjelent bírói személyünk előtt a Bathmonostora-i László fia László, valamint az alább írt, eléje állítandó jobbágyai elleni [perben! és bemutatta azt a három tudományvevő levelet, melyek közül az egyiket a kalocsai egyház káptalanja, a másodikat és a harmadikat a Saxard-i és Pechuarad-i egyházak konventje adott ki az Űrnak 1393-ik évé­ben különböző időpontokban, de ugyanazon értelemben és szavak­kal, melyekben — írásos királyi rendeletre — király urunknak je­lentést tettek. A király úrnak ezen oklevele, melyet a mondott káptalanhoz és konventekhez intézett, s amely összefoglalta a ten­nivalót és a javaslatot, értelem szerint benne volt az ő leveleikben, s ezeket nekünk bemutatta kijelentvén, hogy a király és a mondott káptalan, valamint konventek ugyanazon leveleikben, királyi ren­deletre kinevezett embereket küldtek ki, akik mindazoktól, akiktől illett és lehetett, megtudakolták az igazságot olyképpen, hogy Bath­­monostra-i László fia László, az akkor elmúlt Szűz Mária fogan­tatása ünnepe utáni legközelebbi szerdán [1393. dec. 9.] a Nyúl­nak mondott Balázs, Lőrinc, Balázs fia István, Andotíh fia Fábián, Fábián fia Sebestyén, Márton fia Mátyás, Miklós, Benedek, Péter fia Miklós, Villicus Péter, a Fazekasnak mondott György, Sartor István, Herdechi-nek mondott Pál, Mihály fia Mihály, Mihály fia Imre, Pál fia János, Pál fia Sebestyén, Domonkos fiai Demeter és Mihály, Balog-nak mondott György, Egyed fiai Lőrinc és Egyed, Miklós fia Péter, Miklós fia Demeter és Antholyn Mihály nevű job­54

Next

/
Thumbnails
Contents