Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban - Bajai dolgozatok 4. (Baja, 1980)

A szeremlei oklevelek magyar fordítása

János [ua. megye] szolgabírái emlékezetül adjuk, hogy Bathmonost­­ra-i László fia László mester szolgája Zeche-i Simon fia Péter ura nevében tiltakozva elénk járult és tudomásunkra adta, hogy Bene­deket, egykor Kagmar-i majoros gazdát, említett urának jobbágyát, mikor a Zeremlyan-ba vezető szabad úton haladt, akkor Harazty-i Simon fia Benedek nagyon megverette és kifoszttatta, mindent elvéve tőle, ami csak nála található volt. De ezzel be nem érve, ugyanaz a Simon fia Benedek a most elmúlt Urunk születése előtti szombaton [1389. dec. 18.], odaküldve Rufus Lászlót és más szolgáit, Gara-i Ist­vánt, említett urának hasonlóképpen jobbágyát, aki ménesbeli lovait kereste, nagyon megverette, kifoszttatta, 40 forintot érő lovát, 5 fo­rintot érő nyereggel és kantárral és egyéb, akkor -nála található hol­mikkal együtt erőszakkal elvetette, urának igen nagy kárára. Kérte emberünket, hogy derítse ki az igazságot. Mi kiküldtük két emberün­ket, éspedig Jakab fia Benedeket és Zeche-i Salamon fia Péter fia Miklóst. Ök onnan hozzánk visszatérve egybehangzóan előadták ne­künk, hogy mindazoknál nyomozva, akiknél illő és lehetséges volt, megtudták az igazságot az előadottakról: hogy Rufus László társai­val együtt urának, az említett Benedeknek rendeletére és parancsára azon módon cselekedett, amint fent [előadatott]. Kelt Varyadon, Szent Vince vértanú ünnepe előtti csütörtökön [jan. 20.], az Urnák 1390-ik évében. (Hátlapján három kis pecsét romjaival.) 1391. január 21. Bodrog. (Zichy Okmánytár IV. 371. szám.) Bodrog vármegye alispánja és szolgabírái jelentik Mária király­nőnek, hogy Töttös László egyik jobbágyát Szeremlére hurcolták. Máriának, a felséges fejedelemasszonynak, Isten kegyeméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. nagyméltóságú királynő­jének, félve tisztelt úrnőjüknek. Mi, Albert mester, Budrug-i alis­pán, valamint Lecche-i Suluk Illés és Cheps-i Gergely fia Miklós szolgabírák szolgálatra készen az örökös hűség szolgálatával. Tudat­juk, hogy nagyméltóságtok levelét tisztelettel vettük ezekkel a sza­vakkal: Mária, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvát­ország stb. királynője híveinek, Budrug vármegye ispánjának vagy alispánjának és szolgabíráinak üdvöt és kegyet. Azt mondja nekünk Bathmonostra-i Theutheus László fia László, hogy midőn ebben az esztendőben a nemrég elmúlt Szent Bertalan apostol ünnepe [aug. 24.] táján Márton jobbágyát Aran-nak nevezett birtokára küldte, ahol az lakott; János szerzetes testvér, Batai apát úr azt erőszakkal, az ő engedélye és a jogszerű földadó megfizetése nélkül Zeremlyen-i birtokára hurcolta minden holmijával együtt, az ő igen nagy sérel­mére, jóllehet per van függőben közöttük. Ezért hűségteknek erősen megparancsolva elrendeljük, hogy közületek egyet vagy kettőt küld­jétek ki, akik az előzményekről a tiszta igazságot tudakolják meg mindazoktól, akiktől lehetséges, s azt végül a királyi felségnek hűen megírjátok. Kelt Budán, Vízkereszt ünnepének másodnapján [jan. 7.], az Urnák 1391-ik évében. Mi tehát felséged rendeletének és pa­rancsának engedelmeskedve, amint azzal tartozunk, közülünk kettőt, tudniillik Kethaz-i Máté fiát Miklóst és a másik Miklóst, Zeche-i 45

Next

/
Thumbnails
Contents