Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban - Bajai dolgozatok 4. (Baja, 1980)

Szeremle középkori helynevei

Ide járt át még néhány évvel ezelőtt is a komp, vagy ahogyan a szeremleiek mondták: a ré. Alighanem ez volt a középkorban is az átkelés helye (3. kép).

Miután a Töttösöknek a Dunántúlon is voltak birtokaik, jobbágyaik igen sokszor mentek keresztül Szerénáién és a bátai réven. Pál, bátai apát szokatlanul magas vámot szedett rajtuk, ami ellen Töttös László már 1413-ban panaszt emelt a királynál, aki az ügy kivizsgálására ki is küldte a pécsi egyház káptalanjának tagjait. Azok, meggyőződve Töttös igazáról, Zsigmond elé idézték a bátai apátot.153 Hiába várakozott azonban Töttös László megbízottja, Chypch-i Jakab a meghatározott időben és még további 27 napig Pál apátra, az nem jött s nem is küldött senkit. Ezért az országbíró megbírságolta az apátot.156 Mit sem használt, mert másfél év múlva — immár harmadszor— újfent idéznük kellett a makacs Pált.157 A per végét nem ismerjük, de a jogtalan vámszedésnek nem lett vége. Egy emberöltővel később (1449) még mindig túlzottan megvámolják Töttös jobbágyait, akik éppen Bátára zarándokoltak.158

* * *

E rövid összefoglalás elsősorban azokat a körülményeket igyekezett megvilágítani, amelyek között az oklevelek keletkeztek, s kevésbé fordított figyelmet azok belső tartalmára. Ez nem is lehetett célunk, hiszen akár az idézés, akár az oklevelekben található ügyek rövid összefoglalása is mérhetetlenül megnövelte volna a bevezetés terjedelmét, s az oklevelek szövegének ismeretét semmiképpen sem pótolhatta volna. Az események jobb megértését talán így is elősegíti.

34