Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban - Bajai dolgozatok 4. (Baja, 1980)
Szeremle középkori helynevei
SZEREMLE KÖZÉPKORI HELYNEVEI Az oklevelekben az alábbi helynevék fordulnak elő: HothZigeth, Hotihzygeth, Dobortou halászőhely, Kystou halászóhely, Hydastou, hydastou (1323),145 Meugtou halastó (1346),146 Artislou, Belch, Vayas medre, Assuan fok, orryumnata, Orryumnata, Pózna sziget, Gekenestohata, András hídja, Saar folyócska, Sebesfok, Meegtou halastó (1383),147 Megthew halastó (1393),1'*8 Meghtow halastó (1393),149 Fintaholtdunaya halastó, Megehullo halastó (1395),lo° magtow halastó (1406),151 Dubor halastó, fok árok, Dubor árka, Hatzygeth, Arkyslov fok, Arkyslov, Holthduna, Vayvs nádas tó, fok, Vata csűrje, Ohevteleke, Pózna sziget, Kerékerdeu, Sár folyócska, András hídja, Sebesfok, Mwgthow, Mugthow (1411),152 Saruize folyó, András hídja, Sébesfok, Megto, Dobor erdő, Arkyslo, Vayas, Vata csűrje, Pózna sziget, Saruize folyócska. Megtho, Garthau, Haraztherdew erdő, Fok kivájt árok, Dobor rét, Dobor halastó, Ligeth tövises tölgyerdő, Arkyzlo, Sár folyó, Megtho (Ilii).153 Összesen 59 szűkebb területet jelölő helynévvel rendelkezünk tehát. Ez felülmúlja egész Észak-Bácska középkori helynév-anyagát, még akkor is, ha a szeremleiek között több átfedést találunk. A helyesírásban eltérő változatokat azonban szükségesnek véltük feltüntetni. A fenti névsorból csak azok maradtak ki, amelyek egy oklevélen belül teljesen azonos alakban szerepelnek, mintegy ismétlődnek a határjárás során. A helynevek szokatlan nagy tömege csábított bennünket vagy két évtizeddel ezelőtt Szeremle megvizsgálására. Nagy számuk a terület igen tagolt, vizekkel, holt medrekkel, fokokkal át meg átjárt, erdőkkel tarkított felszínének köszönhető. Régi, kéziratos térképek segítségével, ásatásokkal, öreg emberek meghallgatásával, terepbejárással kíséreltük meg az egyes helynevek területhez kötését.154 A módszertanilag nem teljesen tanulság nélküli munka eredménye viszonylag sovány. Lényegéiben Hatsziget, Csőtelek és Sebesfok neve él máig (1. kép). Ennek alapján nem volt körülhatárolható Szeremle egykori területe. Annyi látszik csak bizonyosnak, hogy maga a falu a mai községtől nyugatra, de annak közvetlen szomszédságában, a jelenlegi tsz-istállói és a lőtér alatt, a Sébesfok partján állott. Temploma és a körülötte levő temető nyomai szinte minden évben felszínre kerülnek különböző földmunkák során (2. kép). A település inkább a falu határának keleti felében volt. Maga a határ pontos vonala nem rajzolható meg, hiszen már a középkorban viták voltak annak megállapításában. Az egyes oklevelek adatait összevetve úgy tűnik, hogy az Alsó-Pandúr-sziget nyugati része a szeremleieké volt. Innen a máig meglevő Sebesfokon át haladt déli irányban, majd zsákszerűén magába foglalta Csőteleket, egészen a mai Öreg-Dunáig. Ez lehetett délen a határ. Az Öreg-Duna hajlata táján újra északra fordult, hiszen Hatszigetet a szekcsői Hercegek a magukénak mondották és ezt Töttös is megerősítette. Délnyugaton tehát a Hatszigeti rész nyugaton maga a Duna volt a határ. Egy igen keskeny sáv azonban, közvetlenül a Duna partján, egészen a második világháborúig a bátaiaké volt. 31
