Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban - Bajai dolgozatok 4. (Baja, 1980)
A nagybírák
Bizonyára katonai szempontok követelhették, hogy Magyarország déli megyéit (Pozsega, Szerem, Verőce, Valkó, Bodrog, Tolna, Baranya) külön hadi parancsnokság alá helyezték, mégpedig nem a szomszédos szlavón bán alá, nehogy az túl hatalmassá váljék, hanem a macsói bán alá. Azokban az ügyekben, melyekben az ország más részeiből a királyi kúriához fordultak, a felsorolt megyék nemességére nézve a macsói bán volt illetékes, ő tartotta nekik a nyolcados (octavialis) törvényszéket Károly Róbert uralkodásának második évtizedétől kezdve. A generális congregatiokat is ő tartja, holott ez általában a nádor kötelessége.130 Az 1391-es — fentebb már tárgyalt — oklevelet is az ő nevében állították ki. 1400-ban pedig egy ügyet a Tolna megyei közgyűlésről áttesz az általa Bács megyében tartandóra.131 1403-ban a szeremleiek és a bátaiak Lak faluban történt hatalmaskodásának kivizsgálására utasítja Bodrog megye elöljáróságát Tamás egri püspök, aki egyúttal macsói bán is.132 1411-ben egy formailag eléggé szokatlan levélben elhalasztja a Szeremle és Bátmonostor közötti határjárást.133 A legérdekesebb Garai Dezső bán nyílt oklevele, melyben meghagyja a joghatósága alá tartozóknak, hogy a szeremlei vásáron eltulajdonított ökrök felkeresésében segítsék a károsult jobbágyokat, akik színükről és fajukról remélik megtalálhatni azokat. A rablott jószágot tehát valahol a Dráván túl sejtették a jobbágyok, akik keresésükre indultak. Utuk zavartalanságát volt hivatva biztosítani a báni nyílt parancs, melyet magukkal vittek és mindenütt felmutattak. Ezért fejeződik be annak szövege emígy: „A jelen írást olvasás után adjátok vissza az átadónak.”134 A Szeremlével kapcsolatos anyagban egyetlen egyszer (1400) fordul elő a szlavón bán, aki halasztást kér az országbírótól egy határjárási ügyben Töttös László fia: László számára, mert az „a legálnokabb török hatalom elleni” hadjáratban nagyon el van foglalva.130 A szlavón és a macsói bán csupán bánsága területén ítélhetett, miért is igen kivételes engedély volt az, midőn Nagy Lajos Töttös királyi főajtónálló mesternek, aki folyton az udvarnál volt elfoglalva, megengedte, hogy szlavóniai jószágait érintő pereiben a bán ne Szlavóniában, hanem a királyi kúriában ítéljen a főpapokkal és bárókkal együtt.130 28
