Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban - Bajai dolgozatok 4. (Baja, 1980)

Királyi és királynői oklevelek

vízi konvent egyszer (Károly Róbertnek 1331), a pécsváradi konvent kétszer (Nagy Lajosnak 1362, Zsigmondnak 1393), Bodrog megye háromszor (Máriáinak 1391, Zsigmondnak 1401, 1407), a szekszárdi konvent egyszer (Zsigmondnak 1383) és a pécsi káptalan kétszer (Zsigmondnak 1402, 1413) szerepel. Időrendben tehát Károly Róbertnek három, Nagy Lajosnak egy, Máriának egy és Zsigmondnak tizenegy oklevél szól.10,i Az utóbbiak közül tíz a király fogsága után kelt, jeléül annak, hogy a király többet törődik az ország belügyeivel, mint azelőtt.

A királynéi oklevelek sorát a magyar diplomatikában II. András nejének, Yolesnek 1224-i oklevele nyitja meg.105 A királyné kancellárja 1269 óta a mindenkori veszprémi püspök volt.106 A szeremlei anyagban királynéi oklevél nincs, de van királynői. Máriának jelenti 1391-ben a Bodrog megyei alispán és két szolgabírója, hogy Töttös László fia: László panasza helytálló. A bátai apát valóban elhurcoltatta egyik jobbágyát Szeremlére, méghozzá a jogos földbér megfizetése nélkül.107

Zsigmond idejében többször (1401, 1406, 1406, 1406, 1406, 1406, 1419) előfordult, hogy a király nevében szóló rendelkezések teljesítéséről nem a királyt, hanem a nádort értesíti a kalocsai káptalan.108 Nyilván tudták, hogy az ügyeket végső soron ő, illetve ítélőmesterei bonyolítják le.

Egy másik esetben (1411. június 16.) az országbíró állított ki oklevelet, holott a panasz eredetileg magának a királynak szólt. Az ügy roppant kényes volt, mert az előző országbíró már kimondotta az ítéletet és a Bátmonostor és Szeremle közötti vitás földterületet a bátai apátnak ítélte oda. Töttös László fia : László azonban ebbe nem nyugodott bele és mégy évvel később személyesen tett panaszt a királynál, aki érvénytelenítette a korábbi ítéletet és a per újrafelvételét rendelte el, mivel „a királynak szívében könyörületnek és szelídségnek kell lakoznia.”109

23