Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban - Bajai dolgozatok 4. (Baja, 1980)

Jegyzetek

30 Váczy Péter: A szimbolikus államszervezet kora Magyarországon. Minerva, 1932. 33—34.

31 Rákos István: IV. Béla ibiirtokrestaurációs politikája. (Acta Universitatis Szeg'ediensis de Attila József nominata 47.) Szeged. 1974. 27—28.

32 Holub József: Zala megye története a középkoriban. Pécs, 1929. 98 —101.

33 Mályusz Elemér: A magyar köznemesség kialakulása. Századok, 1942. 283.

34 Fekete-Nagy Antal: Az országos és particularis nemesség tagozódása a középkorban. Domanoivszky-Emlékkönyv. Budapest, 1937. 159—165.

33 Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogiban. Kolozsvár, é. n. 96.

36 Timon Ákos: i. m. 193—194.

37 Főglein Antal: A vármegyei nótárius. L.K 1936. 149.

38 Holub József: A főispán és alispán viszonyának jogi természete. Fejérpataky-Emlékkönyv. Budapest, 1917. 201.

39 Ferdinándy Geyza: A renidi elemek a magyar alkotmányban. Budapest, 1907. 56.

40 Szekfü Gyula: Serviensek és familiárisok. Budapest, 1912. 108.

41 Borovszky Samu szerk.: Bács-Bodrog vármegye. Budapest, é. n. II. 48.

42 A felsorolás sorrendjében: Zichy II. 420., IV. 498., 353., 371., V. 327.,

325., 330., 331., 332., 415., 427., 428., 431., 435., VI. 68., 351., VIII. 307., 418., IX. 173., X. 73.

43 Zicíhy V. 210.

44 Nagyon hiányos névsoruk Dudás Ödön: Bács és Bodrog vármegyei főispánok. Századok, 1871. 439—443.

45 Hazai OKL. 408. — Későbbi példa 1477-ből Varga Ferenc: Szeged város története. Szeged, 1877. 257.

46 Hajnik Imre: Az örökös főispámság a magyar alkotmánytörténetben. Budapest, 1888. 49. — Az 1447:4. és 1504:3. t.c. kimondja, hogy a főispánságot nem szabad örökösen eladományozni.

47 CD IV. 2. 230. Az oklevél hamis voltát kimutatta Holub József: Szolgabíró. MNy. 1917. 238.

48 Balássy Ferenc: A .megye és a várispánok vagyis e két intézmény közötti különbség. Budapest, 1893. 17. Ügy véli, hogy a szervezet sokkal régibb 1254-nél, mert az oklevél hamis voltát nem ismerte fel. — A szolgabírák első hiteles említése 1273-ból való. Thallóczy Lajos—Horváth Sándor: Alsó-Szlavóniai okmánytár. Budapest, 1912. 18.

49 Tagányi Károly: Megyei önkormányzatunk keletkezése. Budapest, 1899. 12—13.

50 Az 1435:11.2. te. 25 márka bírsággal sújtja azt, aki nem akarja elvállalni a tisztséget. Az 1486:9. te. pedig duplájára emeli a büntetést. Kolosváry Sándor—Óvári Kelemen: i. m. 255., 413.

51 Holub József: Adatok Zala vármegye középkori közigazgatástörténetéhez. Balatoni Évkönyv, 1921. K'lny. 1—4.

53 Zichy IV. 498.. 353., 371., V. 325., 330., 331., 332., 415., VI. 68., 351., VIII. 307., 418,, IX. 173. X. 73.

53 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budaipest, 1894. II. 192—212.

54 Eckhardt Ferenc: Magyar alkotmány és jogtörténet. Egyetemi jegyzet. [Budapest, 1946.] 5.

* Bónis György: Magyar jogtörténet. Szeged. 1950. 105—106.

Csizmadia Andor—Kovács Kálmán—Asztalos László: Magyar állam - ésJogtörténet. Budapest. 1972. 82.

57 Sinkovics István: A magyar nagybirtok élete a XV. század elejéig. Budapest, 1933. 19.

58 Szabó István: A középkori magyar falu. Budapest. 1969. 90.

59 Zichy IV. 498.

fi0 Zichy V. 291.

61 Zichy V. 325.

62 A tolvaj vérdíjában marasztalják el. Zichy V. 327.

63 Zidhv V. 330.

64 Zidhy V. 331.

65 Zichy V. 332.

126