Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban - Bajai dolgozatok 4. (Baja, 1980)
A szeremlei oklevelek magyar fordítása
mások távollétében a mi emberünk, megtudva az előzményekről az igazságot, idézze meg az előbb mondott Pált, a Batha-i egyház apátját és őrét, nem kevésbé Chepch-i Istvánt és Baal-i Lászlót a fent jelzett Orsolya úrasszony ellenében a nádor színe elé alkalmas időre, hogy számot adjanak az előzményekről. Az apát úr fentebb említett jobbágyait és birtoktalan szolgáit állíttassa eléje. Ha esetleg per lenne függőben köztük, az nem akadály. Ezek után a tudományvétel és a perbehívás lefolyásáról a perbehívottak és az előállítandók neveivel, valamint a megjelölt időponttal országunk nádorának a szokott módon jelentést tegyetek. Jelen iratunkat nagypecsétünkkel jelöljük meg, melyet Magyarország királyaként használunk. Kelt Hathwan-ban, Szent Mihály arkangyal megjelenésének ünnepe utáni legközelebbi csütörtökön [máj. 11.], az Úrnak 1419-ik évében, magyarországi uralkodásunk 33-ik, a rómainak pedig 9-ik évében. Mi tehát őfelsége rendeletének mindenben engedelmeskedni kívánva, amint azzal tartozunk, a fent nevezett Chepch-i Illés királyi emberrel tanúként kifcüldtük a mi emberünket Simont, fent mondott egyházunk közösségének papját a megelőző tudományvétel és perbehívás végrehajtására, ők onnan visszatérve egybehangzó szóval úgy tájékoztattak minket, hogy a most elmúlt Szent György vértanú ünnepén [ápr. 24.] Bodrogh vármegyébe kiszállva, nemesektől és nem nemesektől s mindenkitől, akitől illő és hasznos volt, nyíltan és titokban szorgosan kutatva úgy tudták meg az igazságot, hogy minden előzmény úgy és azon módon történt, amint azt a királyi felség fent mondott levele tartalmazta. Ezek után ugyanazon napon kiszálltak Zeremlyen birtok területére és ott a fent mondott Pál testvért, apát urat és a Batha-i egyház őrét, Chepch-i Istvánt és Baal-i Lászlót az ugyanazon a birtokon levő birtokrészükön az említett Orsolya asszonnyal szemben a most következő Pünkösd ünnepének nyolcadára [jún. 11.] nagyságod elé megidézték, hogy számot adjanak az előzményékről. Meghagyták, hogy az említett jobbágyokat és birtoktalan szolgáit az apát úrnak elébe állítsák, nem akadályozva az esetleg köztük függőben levő per által. Kelt az előbb jelzett tudományvétel és perbehívás napjának 5. napján [ápr. 28.], az Úrnak fent mondott évében. (Zárlatán pecsét nyomaival.) 1420. szeptember 14. Buda. (Zidhy Okmánytár VI. 426. szám.) Zsigmond király levelében meghagyja, hogy a szekszárdi konuent vizsgálja ki a szeremlei vásárra menőkön elkövetett hatalmaskodást. Zsigmond, a rómaiak Isten kegyelméből mindenkor felséges királya, és Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország stb. királya híveinek, a Saxard-i egyház konventjének üdvöt és kegyet. Azt mondták nekünk az özvegy nemes úrasszony és néhai Bathmonostra-i Thytheus László fiai János és László, valamint Miklós és György, hogy amikor bizonyos Gergely nevű jobbágy és gondos felesége az ő Mathyushaza nevű birtokuk lakosai ezen évben, éspedig a legutóbb elmúlt Keresztelő Szent János születésének ünnepe utáni legközelebbi szombaton [jún. 29.] kocsin Seremlyen-be, a szokott módon tartott vásárra akartak menni, akkor Aranyan-i Mihály, 109
