Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban - Bajai dolgozatok 4. (Baja, 1980)
A szeremlei oklevelek magyar fordítása
hasznos volt, nyíltan és titokban szorgosan nyomozva úgy tudták meg az előzményekről az igazságot, hogy minden a maga módján úgy történt, amiint felséged említett levele tartalmazta. Ezek után ugyanazon a napon elmentek az említett Zeremlien és Chepch birtokokra és ott a fent mondott apát urat, literatus Tamást, a Horwath-nák mondott Györgyöt, Thorde-i Domonkost, az apát úr officialisait Zeremlien-ben hivatalukban, valamint Salamont, Jánost és Urbánt, mindegyiket Chepch-en, a maga birtokrészén a megnevezett Tharnok-i Ágoston, Syde-i Imre és Bessenew-i Mihály ellenében a most következő Mindenszentek Ünnepének nyolcadára [nov. 8.1 felséged különös jelenléte elé megidézték, hogy az előzményekről számot adjanak. Az apát úr említett jobbágyai pedig eléje állíttassanak, nem akadályozva a köztük esetleg függőben levő per által. Kelt a fent jelzett nyomozás és perbehívás napjának 3. napján [akt. 22.], az Ürnak fent mondott évében. (Zárlatán pecsét maradványaival.) 1419. április 28. (Zichy Okmánytár VI. 370. szám.) A kalocsai káptalan Garai Miklós nádor elé idézte a szeremlei tiszttartót hatalmaskodása miatt. A nagyságos férfiúnak, Gara-i Miklós úrnak, Magyarország nádorának és a kunok bírájának, tiszteletreméltó barátjuknak a kalocsai egyház káptalanja tiszteletteljes barátságot. Tudatjuk nagyságoddal, hogy a legnagyobb tisztelettel vettük felséges fejedelmünknek, Zsigmond úrnak, Isten kegyelméből a rómaiak mindenkor felséges királyának és Magyarország stJb. királyának hozzánk intézett tudomány vevő és perbehívó levelét a következő szavakkal: Zsigmond, Isten kegyelméből a rómaiak mindenkor felséges királya és Magyarország stb. királya híveinek, a kalocsai egyház káptalanjának üdvöt és kegyet. Azt mondja nekünk az özvegy nemes Orsolya úrasszony, valamint Bathmonostra-i Tehwthes László fiai János, László, Miklós és György, hogy Pál szerzetes testvér, a Batha-i egyház apátja, ezen egyház őrével, Chypch-i Demeter fia Istvánnal, Baal-i Lászlóval, Zeremlien-i officialisával, hasonlóképpen Bemer Istvánnal, ugyanannak Domonkos nevű fiával, a Waryo-nak mondott Gergely fia Kelemennel, Fozthow-nak mondott Benedekkel, János fia Jakabbal, János fia Miklóssal, Vámos Gergellyel, a Pilizinek mondott Lászlóval, Zeremlien-i népeivel és jobbágyaival, hasonlóképpen a Toth-nak mondott Istvánnal, aki az apátnak, és Eberharddal, az egyház őrének familiárisaival a most elmúlt „Szent János a latin kapu előtt” ünnepe előtti legközelebbi pénteken [máj. 5.] fegyveresen és hatalmaskodva megrohanta a mondott Thewthes László özvegy úrasszonyának és fiainak Pongaratíh-i birtokát. Az itt lakó selavus Péter jobbágyukat a földre teperve kegyetlenül megverték és a faluban is itt-ott nyilazva a Tóthinak mondott György derék feleségét hatalmaskodva súlyosan megsebezték annyira, hogy életbenmaradása kétséges, igen nagy kárukra. Azért hűségteknek határozottan megparancsolva elrendeljük, hogy küldjétek ki a hitelesség tanújaként embereteket, akivel Reegh-i Gál, vagy Kayan-i János, vagy Bark-i Máté, vagy András, vagy Bessenew-i János fia Dénes, vagy Chyptíh-i Sebők fia Illés, vagy Bessenew-i Mihály fia Mihály, 108
