Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Rác támadás - kuruc megtorlás
RÁC TÁMADÁS — KURUC MEGTORLÁS A rácok a Dunától és a Szávától délre eső délszláv területről — láttuk az előzőekben — Lipót császár idején, a nagy török háború éveiben, 1686 és 1691 között kerültek át magyar földre. Az udvart természetesen nem valami emberbaráti érzelem vezérelte, mikor befogadta őket, hanem politikai számítás: kezdettől fogva úgy igazgatták, szervezték és telepítették őket a központi hatóságok, hogy bármikor Bécs rendelkezésére állhassanak a török ellen, de a „lázadó” magyarok megfékezésére is alkalmas eszközül szolgálhassanak. Lipót kiváltságlevelei lehetővé tették számukra, hogy zárt politikai egységben élhessenek, biztosította görögkeleti vallásuk és vaj da választásuk szabadságát. 1707-ben, tehát éppen abban az évben, mikor a jászokat és a kunokat megfosztotta kiváltságaiktól, a rác népet katonai kerületekbe szervezte Erdély határánál a Maros, majd a Tisza mellett Titelig húzódó határőrvidéken.359 Saját bíráik alatt, kiváltságos sorban éltek, adót és tizedet nem fizettek, robotot nem teljesítettek. A bécsi kormány mindent elkövetett, hogy a nemzetiségi ellentéteket a magyarok és rácok között elmélyítse. Így az adó behajtására rendszeresen rác katonaságot küldött magyar községekbe. Különösen nagy hasznukat vették a kirobbant nemzeti szabadságharc idején. Az 1690-es évektől szinte nincs esztendő, melyben kisebb-nagyobb felkelésekről, zendülésekről ne hallanánk. A mérhetetlenül magas adó, a császári parancsra lerombolásra kerülő magyar váraknál teljesített közmunka, az álruhában a falvakat járó Thököly tisztek együttesen fellobbantják a régen parázsló gyűlölet lángját. Esze Tamás megnyeri ügyüknek a bujdosó Rákóczi Ferencet és hazajőve kibontja a Tiszaháton a szabadság zászlaját. Bécs eleinte félvállról veszi a „tumultánsok” harci sikereit, de csakhamar be kell látnia a helyzet komolyságát. Első teendői közé tartozik a rácok jóindulatának biztosítása, illetve azok magyarok elleni fellázítása. Ilyen értelemben ír Lipót 1703. november 22-én Csernovics görögkeleti pátriarchának, s az eredmény nem maradt el.360 Rákóczi már korábban elhatározta a rácok megnyerését, de minden igyekezete meddő maradt. így azután Bercsényi Miklós már ez év júliusában a „Bácskára ment rabolni”, hogy a korábban esett sérelmeket megtorolja.361 Alig vonult azonban el Bercsényi a rácok újra támadtak. Rákóczi most Károlyi Sándort küldte ellenük. Amíg Károlyi Kecskeméten volt, a rácok nem vonultak ki 95 i
