Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Buda bevételétől az ország felszabadulásáig
reire féltékeny, jórészt tehetségtelen hadvezérek helyett Savoyai Eugen került az egyesült seregek élére. Az újonnan kinevezett fővezér kitűnően ismerte a vidéket, hiszen évek óta részt vett a hadjáratokban. Látta, hogy a katonák élelmezése akadozik. Éppen ezért Szegeden és Baján nagyobb katonai raktárakat állított fel. Így gondoskodott a parlagon heverő, élelem hiányban szenvedő Bácskában az utánpótlásról.337 A felső vidékekről és az örökös tartományokból szállítandó készleteket a Dunán kellett levinni Bajára. Innen osztották azután szét a kisebb raktárakba, sőt Szegedre is innen vitték. így lett Baja elsőrangú katonai hely. A végső leszámolást előkészítendő, 1697-ben már közvetlenül jégolvadás után befutnak ide a szállító hajók.338 Júliusban már a csapatok is itt táboroztak s az átkeléshez a Mohácsi-szigeten hidat vertek.330 Augusztusban pedig a brandenburgiak menetelnek Kecskemétről dél felé.340 Időközben a török Titelt bevette és Szeged ellen vonult. A császáriak kénytelenek voltak a város felmentésére sietni s ezért a Tiszán (valahol Szőreg táján) hidat készültek verni. Augusztus 22-én azt jelentik, hogy a hídhoz szükséges anyagot, melyet 100 kocsi hoz Bajáról, minden órában várják.341 Néhány héttel később (szeptember 14.) Savoyai Eugen döntő győzelmet aratott a törökön Zentánál.342 Mintegy 30 ezer török pusztult el, a szultán egész tábora és számtalan kincse a győzők birtokába került. A zentai csata természetszerűen vonta maga után a magyar területek teljes felszabadítását. A győztes csapatok november végén téli szállásaikra mentek. Baja, Zombor, Halas és Kalocsa környékére 500 lovast irányítottak. Magánházaknál szállásolták el őket.343 Néhány bizonyára Baracskára is jutott közülük. A másfél évtizeden át tartó háború során mindkét fél kimerült, a harcok folytatását egyik sem óhajtotta. A létrejött karlócai béke 16 esztendei véres küzdelemnek vetett véget. A főúrinak aligha nevezhető kis Duna parti faházban kötött béke (1699) hírét indulni kész futárok gyors lovakon vitték távoli országokba. Az új szerződés gyökerestől forgatta fel Délkelet-Európa hatalmi viszonyait, több ezer mérföldet metszett le Törökország óriási testéből. A mohamedánság megszűnt nemzetközi veszedelem lenni, elvesztette európai túlsúlyát és egykori szörnyű félelmetességét.344 Ám a területet nem a magyar király, hanem a német császár szerezte vissza. A békekötés tárgyalásaiban egyetlen magyar sem vett részt. Magyarországról szó sem esett az okmányban. Mindenütt „császári, császári birtok, császári alattvalók” kifejezésekkel találkozunk.345 Ránk nézve legfontosabb a szerződés III. pontja, mely kimondja, hogy a Bácska a császár területe.346 Mindössze azt köti ki, hogy Titelen ne épüljön vár, de ez már mellékes körülmény.347 Pedig Buda visszavételében és a rákövetkező harcok során a magyaroknak mindenesetre nagyobb részük volt, mint amennyit utóbb elismertek. A törökkel 150 éven át harcoló magyarok most mégis háttérbe szorultak, a győzelem a császáré lett s ennek következményei a későbbiekben meg is látszottak. A XVI. és XVII. század szenvedésen kívül alig hozott valami mást a magyar népre. Ebben a korban minden ideiglenes és bizony-91 ■
