Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Buda bevételétől az ország felszabadulásáig
s így nem nyerhetünk képet a lakosság számának alakulásáról sem. Más forrásból tudjuk, hogy a XVII. század közepén katolikus délszlávok telepedtek le Zomborban.312 A vidék lelki gondozását ferencesrendi barátok látták el. A világi papságot a török nem igen szenvedte, ellenben a kolduló barátokat rendszerint nem bántotta, mert ezekben az ő derviseinek hasonmását látta. A hódoltsági területeken rohamosan tért vesztett a katolikus vallás, viszont a hitújítás terjedt. Az egyházközségek kebelében dúló küzdelemben a török rendesen a protestánsok oldalán állott.313 Ilyen körülmények között a ferencrendiek koldulva egyik helyről a másikra vándoroltak. Hosszú szakállat és bajuszt növesztettek és török ruhában jártak. Később azután Belgrádon püspökséget szerveztek, s a Bácska ide tartozott.314 Kalocsán is ferencesek működtek az 1620-as évek körül. Rendszerint bosnyákok voltak, hiszen a hívők legtöbbje szláv anyanyelvű volt.313 Ám a délszláv népek felköltözése igazából a felszabadító háborúk nyomán indult meg. 1687. július 3-án Petrovits Nobak rác kapitány Miksa Emánuel bajor választófejedelemnek azt az ajánlatot tette, hogy 10 000 fegyverest vezet a török iga alatt nyögő Szerbiából a császári hadsereghez.316 Egy részük hamarosan megérkezett, mert július 9-én Miksa már katolikus rácokat ajánl az udvari haditanács kegyeibe és azt kéri, engedjenek ezeknek át három palánkot (Szabadkán, Szegeden és Baján), ahol lakhatnának.317 Az udvari haditanács az ügyet Caraffa tábornoknak adta ki véleményezésre. Ebből az aktából tudjuk, hogy 1500 fegyverforgató férfiről volt szó. Szeptember 1-én a haditanács azt az utasítást adta, hogy az érkezőket Szeged, Szabadka és Baja palánkjába telepítsék le. És csakugyan a szabadkai ferencrendi barátok anyakönyvében, melyet 1687. december 1-től vezettek, szinte kizárólag bunyevác nevek szerepelnek.318 Később azután a Bajával szomszédos helységeket is benépesítették (Csávoly, Gara, Bököd, Hercegszántó, Almás.)319 A következő évben pedig már Badeni Lajos seregének, amely mélyen bent harcolt szerb területen, leghűségesebb harcosait jelentették.320 A szerb lakosság várta, sőt küldöttségekkel sürgette felszabadítását.321 Belgrád sikeres elfoglalása után azonban újra fel kellett adni a várat.322 1690-ben fordulat állott be a háborúban és hat évi dicsőség és siker után vereségek következtek. A törököt támogató francia király nyugati támadása és a török új erőfeszítése nem csak megosztotta a szövetségesek erejét, hanem lelassította, még egy évtizedig tartó, váltakozó szerencséjű háborúvá húzta el a felszabadító hadjáratot. Csakhogy a császáriak sorozatos győzelmeinek hírére a Balkán szláv népei most már tömegesen megmozdultak. Csernovics Arzén pátriárka nyíltan levelezett és tárgyalt az osztrák főtisztekkel. Az átmenetileg megerősödő török hatalom ezt természetesen nem nézte jó szemmel és megtorlásra készült. Erre azután elkezdődött a tervszerű menekülés. Mindez 1690-ben történt. A bejövök számát nem ismerjük pontosan. Egyesek 4—500,000 embert mondanak, mások 200 000-et. Harmadik forrásunk 35—40 000 családra teszi számukat.323 Kollonics Lipót érsek azt írta a pápának, hogy közel 60 000 szerb (lélek, vagy család?) jött Magyarországra.324 89 I
